Történelem

Egy tanulmány szerint Nagy Sándor napelemes sírt épített

Legjobb barátjának, Héphaisztionnak

Egy új tanulmány kimutatta, hogy a Kasta-emlékmű (görögül: Τύμβος Καστά), az ókori Görögország legnagyobb ismert temetkezési helye, több volt mint pusztán építészeti bravúr. A kutatók úgy vélik, hogy Nagy Sándor napirányban elhelyezett sírjaként szolgált legközelebbi hadvezérének és társának, Héphaisztiónnak.

Egy tanulmány szerint Nagy Sándor napelemes sírt épített
A Kasta Tumulus feltárt bejárata az ókori Amphipoliszban
Fotó: AFP/GREEK MINISTRY OF CULTURE

A síremlék, amelyet 2012-ben fedeztek fel Amphipolisban (görögül: Τάφος της Αμφίπολης), Észak- Görögország középső macedóniai régiójában, gyorsan nemzetközi figyelmet kapott. Aztán 2015-ben egy jelentős történelmi áttörés átformálta a narratívát.

A tudósok megerősítették, hogy a hatalmas építményt Nagy Sándor parancsára építették Héphaisztionnak, megbízható stratégája és egyesek szerint a legkedvesebb személy tiszteletére.

A szimbolizmus mélyebb jelentésre utal

A sír mérete és részletes kidolgozása tükrözi a tervezett lakó fontosságát. Legszembetűnőbb jellegzetességei közé tartozik egy mozaik, amely Perszephoné elrablásának mítoszát ábrázolja, egy történetet, amely a halál és az újjászületés témáihoz kapcsolódik.

A régészek szerint ennek a jelenetnek a megörökítése spirituális dimenziót ad a helyszín céljának. A szerkezet tetején egykor az amfipoliszi oroszlán állt, az erő és a hősiesség erőteljes szimbóluma.

Objektum doboz

A művészi megjelenés és a szimbolika együttesen arra utalnak, hogy az emlékművet nemcsak egy temetés megünneplésére, hanem egy örökség megőrzésére is szánták.

A napegyüttállás kozmikus kapcsolatot tár fel

A Nexus Network Journalban megjelent tanulmányban a kutatók 3D modellezési és napkövető eszközöket használtak annak vizsgálatára, hogy a napfény hogyan hatott kölcsönhatásba az emlékmű elrendezésével.

Az eredmények a nappályával való szándékos egybeesést mutattak ki, különösen a téli napforduló idején. A szakértők szerint ez az elrendezés valószínűleg azért volt kialakítva, hogy az év bizonyos időszakaiban megvilágítsa a sír belsejében található bizonyos elemeket – írta meg a GreekReporter.

Egy elmélet szerint a fény egykor egy elveszettnek hitt szoborra vetülhetett az előkertben, rituális jelentőségű pillanatot teremtve.

A kutatók szerint a fény és az építészet integrációja az ókori makedón hiedelmeket tükrözi – különösen azokat, amelyek Kübelé kultuszához kapcsolódnak –, és szimbolizálhatja Nagy Sándor és Héphaisztion közötti tartós kapcsolatot.

A digitális eszközök új ismereteket hoznak

A tanulmány kiemeli azt a pontosságot, amellyel az ókori építők beépítették a természeti ciklusokat a terveikbe. A napfordulóhoz való igazodás valószínűleg mélyebb jelentést hordozott, a megújulás és az isteni kegy eszméit visszhangozva, amelyek mind a vallási szertartásokban, mind a királyi propagandában központi szerepet játszottak.

Objektum doboz

Andreas Savvides kutató, a digitális modellezési munkálatok vezetője úgy véli, hogy egy szobrászati ​​elem egykor kulcsszerepet játszhatott ezekben a fényrituálékban. Rekonstrukciója arra utal, hogy a napfény célja a tér aktiválása volt, az építészetet az emlékezés színpadává alakítva.

A múlt találkozik a jelennel a technológia segítségével

A modern technológia és a klasszikus régészet ezen egyesülése fordulópontot jelent az ókori műemlékek tanulmányozásában. A digitális eszközök, mint például a napmodellezés, nem csak megerősítik az elméleteket – új értelmezéseket is kínálnak, feltárva a korábban figyelmen kívül hagyott jelentésrétegeket.

A Nagy Sándor által épített, napsugárral párhuzamos síremlék ma nemcsak történelmi építményként áll, hanem a hűség, a hatalom és a kozmikus terv maradandó tisztelgéseként is. Ahogyan egykor a napfény megvilágította szent tereit, az új kutatások továbbra is rávilágítanak jelentőségének mélységére.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink