Történelem
Titkos alagutak Trója ősi városa alatt
A szerződés részeként mindkét fél isteneit segítségül hívták
Hogyan tárta fel a régészet a Trója alatti alagutakat?
A régészek több mint 150 éve ásatásokat végeznek Hisarlikban, amelyet az ókori Trója helyszíneként azonosítottak. A város azonban folyamatosan új és izgalmas információkat tár fel. Az 1980-as években Manfred Korfmann régész új ásatássorozatba kezdett.
Korfmann egyik legfontosabb felfedezése az úgynevezett Alsó-Trója város létezése volt. Ez egy hatalmas terület volt a fő citadella déli részén, amely lakott is volt. Az egész alsóvárost és a citadellát egy védelmi árok vette körül.
1997 és 2001 között Korfmann felfedezte és megvizsgálta Trója városa alatt található alagútrendszert. Megtalálta az úgynevezett Wilusa-vízbarlangot (a „Wilusa” Trója ősi hettita neve, rokon értelmű a görög „Ilios” szóval). Ennek a barlangnak egy kis bejárata van az Alsóváros délnyugati részén.
Az alagutak a város alatt
Ez a Wilusa-vízbarlang egy mesterséges alagútrendszerbe vezet le, amely Trója alsóvárosa területén terül el. Négy akna vezet fel a felszínre az alagútrendszer különböző pontjain. A negyedik, legmagasabb akna lenyűgöző, 17 méter magas.
Ezek a tárnák összegyűjtötték az esővizet, így táplálva vízzel az alagútrendszert. Úgy vélik, hogy egy föld alatti vízforrás is hozzájárulhatott az ellátáshoz.
Ez az alagútrendszer egy fő alagútból és legalább két különálló ágból áll. Az alagutak összesen körülbelül 160 méter hosszúak, így Trója ókori városának hatalmas részét lefedik.
Az alagutak eredete és célja
Amikor Korfmann először rátalált és megvizsgálta ezeket az alagutakat, csövek formájában egyértelmű bizonyítékokat talált a római jelenlétre. Vajon ez azt jelenti, hogy a rómaiak vájták ezeket a mesterséges alagutakat Trója alatt?
További kutatásokkal Korfmann megállapította, hogy az alagutak valójában több ezer évvel a római város előttre datálhatók. A régészek valójában Kr. e. 2600-ra datálták őket, ami azt jelenti, hogy a trójai háború idején is már nagyon régiek voltak.
Mi volt ezeknek az alagutaknak a célja? A nyilvánvaló válasz az, hogy azért hozták létre őket, hogy Trója megbízható vízellátását biztosítsák ostrom esetén. Békeidőben ennek talán nem lett volna jelentősége, mivel a Scamandros és a Simois folyók a közelben folytak.
Háború alatt azonban sokkal nehezebb lett volna hozzáférni ezekhez a közeli folyókhoz. Ezért a város alatt folyó vízellátás kiváló előnyt biztosított volna a trójaiaknak bárkivel szemben, aki egy ostrom során megpróbálta volna őket kifárasztani.
Hogyan támasztják alá ezek az alagutak Hisarlik Trójaként való azonosítását?
Ezek a régészeti felfedezések többet mutatnak be, mint hogy milyen volt az élet ebben az ősi városban. Az alagutak további bizonyítékot szolgáltatnak arra is, hogy Hisarlik valóban Trója helyszíne. Hogyan lehetséges ez?
Amint azt korábban említettük, a Wilusa Trója ősi hettita neve, amely rokon értelmű a görög „Ilios” szóval. Egy ősi hettita levél, amely II. Muwatalli hettita király és Alaksandu wilusai király közötti szerződésről szól, érdekes részletet közöl Wilusa, vagyis Trója városáról.
A szerződés részeként mindkét fél isteneit segítségül hívták. Wilusa, vagyis Trója oldalán csak néhány istent említenek. Az egyik a sereg Viharistene. Egy másik Apaliuna, aki Apollón isten ősi változata lehet.
Végül pedig létezik egy istenség, akit „Wilusa földjének föld alatti vízfolyásaként” emlegetnek. Ez az istenség a város valamely fizikai jellegzetességének megszemélyesített változata lehet, hasonlóan ahhoz, ahogyan a görög mitológiában Szkamandrosz isten a folyó megszemélyesítése volt – írta meg a GreekReporter.
Egy modern tekintély szerint „a hettita szövegekben időnként előfordulnak istenített vízfolyások, bár ritkán minősítik őket egy adott városhoz tartozónak”.
Ez alátámasztja azt a következtetést, hogy Wilusa, vagyis Trója valóban rendelkezett valamiféle föld alatti vízfolyással, amelyet a trójaiak istenként személyesítettek és imádtak. Ezért a Hisarlik alatti alagutak felfedezése és a Wilusa föld alatti vízfolyására való utalás együttesen erős bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ez valóban Trója ősi városa volt.
