Titokban kábítószereztek ebben az ókori civilizációban

Ezeket a kábítószereket a chavín néven ismert kultúra használta, amely az inkák birodalmának felemelkedése előtti, i. e. 1200 és 400 közötti középső-késő formációs időszakban lakta a régiót.

Még érdekesebb, hogy úgy tűnik, ez csak a kulturális elit időtöltése volt, mivel a kábítószerek fogyasztására használt csontcsöveket olyan magánszobákban találták, ahová egyszerre csak néhány ember léphetett be.

„A pszichoaktív szerek fogyasztása nem csak a látomásokról szólt” – mondja Daniel Contreras antropológiai régész, a Floridai Egyetem kutatója, számol be a ScienceAlert. „Ez egy szigorúan ellenőrzött rituálé része volt, amelyet valószínűleg csak néhány kiválasztottnak engedélyeztek, és amely megerősítette a társadalmi hierarchiát.”

Az emberi csínytevés nem új jelenség. Évezredek óta tetováljuk magunkat, módosítjuk testünket, és élvezzük a szellemi és hangulatot megváltoztató szerek hatását. Manapság a pszichoaktív szerek használata széles körben elítélt, de az ősi időkben egészen más kulturális kontextusban játszódott le.

A világ különböző régészeti lelőhelyein a tudósok több ezer éves, pszichoaktív szerek használatára utaló bizonyítékokat találtak. Dél-Amerikában ezek a szerek feltehetően fontos szerepet játszottak a középső-késő formálódó időszak rituáléiban, de erre vonatkozóan kevés bizonyíték áll rendelkezésre.

A közelmúltban az Andokban található Chavín de Huántar ősi szertartási helyszínen régészek 23 leletet – többnyire csontcsöveket – találtak, amelyek a régió más részein pszichoaktív szerek használatához köthetőek. John Rick, a Stanford Egyetem régésze vezetésével egy tudóscsoport nekilátott annak vizsgálatához, hogy ezek mik lehetnek.

Mintákat vettek a 23 leletből – 22 csontból és egy kagylóhéjból készült –, és szerves kémiai maradványok elemzésével megpróbálták azonosítani az anyagokat. Néhány leleten egyértelmű nyomok voltak vad dohány és vilca jelenlétére, amely a DMT-hez hasonló, hallucinogén anyagot tartalmaz.

A csapat a csövek belsejéből kivett keményítőszemcsékben száraz hő hatására keletkezett károsodásokat is azonosított, amely arra utal, hogy a nikotingyökereket és a vilcababot szárították, pörkölték és porrá őrölték, hogy belélegezhessék.

A kutatók szerint a leletek megtalálásának körülményei erősen utalnak arra, hogy ezek exkluzív tárgyak voltak. A leleteket egy téglalap alakú kamrában találták, amelyet az első évezred elején, körülbelül 3000 évvel ezelőtt építettek, és i. e. 500 körül teljesen lezárták. A kamra a legutóbbi ásatásokig érintetlenül maradt.

A kamra meglehetősen kicsi volt, és valószínűleg csak korlátozottan volt hozzáférhető. Emellett olyan leleteket is tartalmazott, mint kerámiaedények, amelyek szertartási tevékenységhez köthetőek. Más, hasonló kamrákban is hasonló leleteket találtak, köztük egy kamrában csontcsöveket is.

Ezek a leletek együttesen arra utalnak, hogy a pszichoaktív szerek használata fontos része volt a Chavín de Huántar-i szertartásoknak, és hogy a szertartások helyszíneihez is korlátozott hozzáférés volt.

Ez a felfedezés segít a kutatóknak megérteni, hogyan épült fel Chavín de Huántar, egy hatalmas, grandiózus emlékmű, amely több mint 3000 méter magasságban található, és milyen szerepet játszott az előző, egalitáriusabb társadalmakból a későbbi, szigorúan hierarchikus rendszerekbe való átmenetben.

„A természetfeletti világ nem feltétlenül barátságos, de hatalmas erővel bír. Ezek a rituálék, amelyeket gyakran pszichoaktív szerek fokoznak, lenyűgöző, átalakító élmények voltak, amelyek megerősítették a hiedelemrendszereket és a társadalmi struktúrákat” – magyarázza Contreras.

„Az egyenlőtlenséget többek között ideológiával igazolták vagy természetesnek tartották – lenyűgöző szertartások létrehozásával, amelyek elhitették az emberekkel, hogy ez az egész projekt jó ötlet.”