Történelem

Az ókori Trója minden lakója élvezte a borivás előnyeit

Még a köznép is ezt itta

Hosszú ideig az elit italának tartották, de úgy tűnik, hogy a bort mindennapos italnak tekintették, és még az alsóbb osztályok is fogyasztották.

Az ókori Trója minden lakója élvezte a borivás előnyeit
Depas-kelyhek
Fotó: Wikipedia/Zde

A bor az ókori görög kultúrában és mitológiában fontos szerepet játszott, de bár sokan az elit vagy az istenek kiváltságának tartották, új kémiai bizonyítékok szerint Trója köznépe is fogyasztotta.

Bár Homérosz Iliász című művében leírt trójai történet nagyrészt fantázia, a város, amelyet az eposz örökített meg, valóban létezett, és 1873-ban egy német amatőr régész, Heinrich Schliemann fedezte fel.

Trója és más lelőhelyek feltárása során Schliemann olyan ivóedényekre bukkant, amelyek depas-kehelynek (depas amphikypellon) neveznek, és amelyek vékony testükkel és két fülükkel különböztethetők meg. Schliemann szerint ez a fajta agyagpohár Homérosz Iliász című művének első könyvében szerepel, amikor Hephaistos, a fémművesség és a vulkánok istene és anyja, Héra vitatkoznak:

„Ezt mondva sietett kedves anyjához, és egy kétfülű kupát tett a kezébe”, majd „a fehér karú istennő, Héra, mosolyogva vette el a kupát fiától. Ezután borral töltötte meg az összes többi istent, balról kezdve, és édes nektárt öntött a keverőedényből.”

Eddig több mint 100 depas-kelyhet találtak csak Trója területén, amelyek a Kr. e. 2500 és 2000 közötti időszakból származnak. Az Égei-tenger térségében, egészen Kis-Ázsiáig és Mezopotámiáig (a mai Irak) is találtak ilyen kelyheket.

De annak ellenére, hogy az Iliászban utalás van rájuk, a régészek nem voltak teljesen biztosak abban, hogy ezeket az ivóedényeket mire és kik használták. A depas-kelyhek nemcsak földrajzilag széles körben elterjedtek, hanem különböző helyeken is előkerültek, például temetkezési helyeken és háztartási tárgyak között. Néhányat temetkezési ajándéknak tartottak, míg mások valószínűleg mindennapi használatban voltak.

Ez utóbbi elképzelést maga Schliemann vetette fel, aki úgy vélte, hogy a Trója-ban talált példányok többségét az elit különleges alkalmakkor bor vagy hasonló alkoholos ital fogyasztására használta.

Ennek oka, hogy a bor volt a bronzkor legdrágább itala, és a depas-kelyhek értékes tárgyaknak tűnnek. Ugyanakkor újabb kutatások szerint a kehelyek széles elterjedtségükre való tekintettel más társadalmi rétegek, például az anatóliai kereskedők is rendszeresen használhatták, mivel a két fülük megkönnyítette a hordozást. De ezek a kereskedők valószínűleg a gazdagabb polgárok közé tartoztak, így vajon valóban csak a felsőbb osztályok használták ezeket a edényeket?

Itt jön be a képbe a Tübingeni Egyetem és a Bonni Egyetem új közös kutatása. A Tübingeni Egyetem klasszikus régészeti gyűjteményében található egy depas-kehely és néhány töredék Schliemann eredeti leletéből, amelyek új információkat nyújthatnak használatukról, számol be az IFLScience.

Kémiai vizsgálat során Maxime Rageot, a Bonni Egyetem kutatója két gramm mintát vett a két töredékből, majd 380 °C-ra hevítette. Ezután gázkromatográfiával (GC) és tömegspektrometriával (GC-MS) vizsgálta a kapott keveréket.

„A borostyánkősav és a piruvinsav jelenléte egyértelmű volt: ezek csak szőlőlé erjedésekor keletkeznek. Így most már biztosan állíthatjuk, hogy a depas-kehelyből valóban bort ittak, és nem csak szőlőlét” – magyarázta Rageot egy nyilatkozatában.

A töredékeken található szerves maradványok magas koncentrációja alapján a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a kelyheket rendszeresen és valószínűleg hosszú ideig használták.

Ez önmagában egyértelműen megerősítené, hogy a drága kehely és a borivás kizárólag a felsőbb osztályok számára volt szánva. De ez csak az első lépés volt. A csapat ezután hasonló elemzéseket végzett a trójai településeken talált mindennapi ivóedényeken, hogy megvizsgálja, mit tartalmaznak.

„Kémiai vizsgálatokat végeztünk a trójai külvárosban, tehát a fellegváron kívül talált közönséges csészéken is. Ezek az edények is bort tartalmaztak!” – tette hozzá Stephen Blum, a Tübingeni Egyetem kutatója.

„Tehát egyértelmű, hogy a bor a köznép számára is mindennapi ital volt.”

A kutatócsoport így arra a következtetésre jutott, hogy a depas-kelyhek valóban kedvelt és nagyon népszerű boros edények voltak Trója városában, de végső soron csak egyek a sok közül.

Kapcsolódó írásaink