Történelem
Rejtélyes, ismeretlen egyiptomi fáraó nyomait találták meg
Az egyiptomi sivatag mélyén található ősi királyi sír több kérdést tár fel, mint választ
A titokzatos egyiptomi fáraó sírja több mint hat méter mélyen, az Anubisz-hegyi nekropolisz alatt fekszik, és a szakemberek szerint Egyiptom Középbirodalmának hanyatló korszakában vájták a földbe. Ami azonban meglepő, hogy a temetkezési hely nem árul el semmit a benne nyugvó fáraó személyazonosságáról. A fáraó neve ismeretlen. A sírt ráadásul réges-régen kifosztották – és a kincsekkel együtt az azonosításhoz szükséges nyomokat is eltüntették. A tudósok jelenleg tehát semmit sem tudnak erről a fáraóról. A felfedezés mégis rendkívül izgalmas. Sőt, talán éppen ezért lesz annyira érdekes.
Az ásatást egy egyiptomi–amerikai régészcsoport végezte, amit Josef Wegner, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa vezetett. A kutatók a sírt az abüdoszi nekropolisz feltárása közben találták meg Felső-Egyiptomban; és a terület valóságos kincsesbánya
- tele templomokkal,
- kenotáfiumokkal (jelképes síremlékekkel) és
- elfeledett királyok temetkezési helyeivel.
Az újonnan feltárt sír az úgynevezett Második Átmeneti Korból (Krisztus előtt 1630–1540), egy olyan időszakból származik, amikor Egyiptom politikailag megosztottnak számított; északon idegen hódítók, délen pedig őslakos dinasztiák uralkodtak. Észak-Egyiptomot akkoriban a hükszoszok, egy Nyugat-Ázsiából származó idegen dinasztia uralta, délen (beleértve Abüdoszt is) azonban továbbra is az egyiptomi uralkodók kormányoztak, bár róluk kevés adat maradt fenn. A tudósok őket összefoglalóan „az abüdoszi dinasztia” néven emlegették. Legalábbis eddig.
A király nevét eredetileg festett jelenetek őrizték meg, amelyek vakolt téglákon jelentek meg, és ezek díszítették a mészkő sírkamrába vezető lejáratot. A hieroglif szövegeket az ókori sírrablók azonban megrongálták, így nem maradt meg annyi, hogy ki tudjuk olvasni a fáraó nevét – mondta Wegner.
Mohamed Abdel Badie, az Egyiptomi Régiségek Szektorának vezetője szerint a sír stílusa és mérete alapján feltehető, hogy az elhunyt Senebkay király elődje lehetett. Őt egy másik, 2014-ben felfedezett abüdoszi sírból ismeri a tudomány. Az új sír azonban még nagyobb, ami a szakemberek szerint arra utal, hogy lakója jelentős hatalommal rendelkezhetett a zűrzavaros időszakban. Név, múmia, szarkofág és kincs híján a fáraó személyazonossága azonban továbbra is rejtély.
Nem kizárt, hogy a környéken további királyi sírok is napvilágra kerülnek ebből a korszakból, amelyek rávilágíthatnak az új királyi sír kilétére és tulajdonjogára – tette hozzá Wegner.
