Történelem

Ókori rítusokat bemutató ritka falfestményeket találtak Pompejiben

Ritka, közel életnagyságú alakokat ábrázoló freskókat fedeztek fel régészek Pompeji szívében, amelyek új betekintést adnak az i.e. 79-ben a Vezúv kitörésekor elpusztult ókori városban szokásos vallási rituálékba.

Ókori rítusokat bemutató ritka falfestményeket találtak Pompejiben
A Regio IX részlete a nagy dionüszoszi témájú freskó bemutatása a Pompeji Régészeti Parkban
Fotó: AFP/Anadolu/Stringer

A szerdán bejelentett felfedezés egy díszterem három falán húzódó széles fríz (szegélydísz), amely Dionüszosz (Bacchus), a bor, a termékenység, a színház és a vallási révület görög istene követőinek beavatási szertartását mutatja be.

A Dionüszosz misztériumaiként ismert beavatási szertartások az istennek szentelt titokzatos vallási rítusok voltak, amelyek a spirituális megvilágosodást és az áldott túlvilági élet lehetőségét ígérték.

Az i.e. 40-30-ból származó falfestmények Dionüszosz követőit ábrázolják rituális révületben, tánc és vadászat közben. Hasonlít a közelben található Misztériumok villájának freskóira, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt fedeztek fel. „Száz év múlva történelminek számít majd a mai nap, mivel történelmi az általunk bemutatott felfedezés” – mondta Alessandro Giuli olasz kulturális miniszter, aki részt vett a freskók leleplezésén.

Az óriási frízen Dionüszosz női követői láthatók, táncosnőként és büszke vadászként ábrázolva, egy levágott kecskét cipelve a vállukon vagy kardot döfve a kezükben lévő állat hasába. Az elmúlt hetek ásatásain feltárt épületet a régészek A thiasus házának nevezték el, utalva az istenséget követő vallási közösségre. A freskó közepén egy elegáns öltözékű nő látható, aki feltehetően a misztériumokba történő beavatására vár.

Az egyik felső frízen élő és feláldozott állatok láthatók, közöttük egy szarvasborjú, egy frissen levágott kecske, kakasok és halak. A kutatók szerint ez a szembeállítás aláhúzza Dionüszosz imádásának kettős jellegét, elegyítve a dőzsölést az ősi áldozással.

A Nápoly közelében fekvő Pompeji és a környéke a Vezúv i.e. 79-ben történt kitörésekor pusztult el, vulkáni hamu és horzsakő temette be, több ezer római halálát okozva. A legutóbbi pompeji ásatásokat a Regio IX néven ismert területen kezdték 2023 elején, eddig több mint 50 helyiséget tártak fel.

Alessandro Giuli azt is elmondta, hogy Pompejinek 2023-ban több mint 4,087 millió látogatója volt, 2024-ben pedig a számuk elérte a 4,177 milliót. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő Pompeji a római Colosseum után a második leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetesség.

Kapcsolódó írásaink