Rendkívüli felfedezés Horvátországban

A felfedezésre akkor került sor, amikor a régészek egy üres telket kezdtek feltárni Stobreč városában a jövőbeli építkezések előtt – adta hírül a greekreporter.com.

A falmaradványok L alakúak. A rövidebbik oldal öt téglalap alakú építményből álló sornak tűnik. A hosszabbik oldal kevésbé határozott formájú.

A védőfal körülbelül 230 láb hosszú és a legmagasabb pontján 10 láb magas, mondta Marina Ugarković régész.

A régészek lenyűgözőnek, rendkívül monumentálisnak és Horvátország legjobban megőrzött görög falának nevezték az építményt.

Az ókori görögök a Kr. e. IV. században kezdték gyarmatosítani a mai Horvátországot, és hatással voltak a régió írásmódjára, pénznemére, kereskedelmére, földhasználatára és városfalszerkezetére.

A görög telepesek és kereskedők a klasszikus korszakban, elsősorban a Kr. e. 6. és 4. század között telepeket és kereskedelmi állomásokat hoztak létre a térségben.

Az egyik legjelentősebb görög kolónia Pharos (a mai Stari Grad Hvar szigetén) volt. Ezt az Égei-tengeren fekvő Pharos szigetéről származó telepesek alapították i. e. 385 körül. Pharos az Adria jelentős kulturális és gazdasági központjává vált.

Egy másik fontos település Issa (a mai Vis) volt, amelyet a szicíliai Szirakúza görög szigetéről származó telepesek alapítottak ugyanebben az időszakban. Issa virágzó városállammá vált, és a kereskedelem és a befolyás egyik fő csomópontjává vált a régióban.

A görögök Epidaurost (a mai Cavtat, Dubrovnik közelében) is létrehozták, mint tengerparti kereskedelmi állomást és települést. Ez a görög világ és a helyi illír törzsek közötti fontos kapcsolattartási pontként szolgált.

Az ókori görög hatalmat a térségben „a Kr. e. 2. századtól kezdve” az ókori Római Birodalom követte.

Stobreč ősi történelme ezt a folyamatot követte. A várost görög településként alapították i. e. 200-ban, majd később ókori római kereskedelmi csomóponttá vált.

A stobreči ásatások során több tucatnyi leletet, ókori római romokat és egy középkori építményt is feltártak. A régészek tervezik a kutatás folytatását a helyszínen.

Régészek nemrég egy 2500 éves görög-illyr sisakot fedeztek fel nagyon jó állapotban a horvátországi Pelješac-félszigeten.

Ugyanaz a csapat, amelyik 2020-ban, ugyanazon a helyen megtalálta a görög-illyr sisakot, megtalálta a következő sisakot, amely az első elemzés szerint idősebb, mint a korábban talált. Az előző példány valószínűleg a harcos elit egyik tagjához tartozott, akit ott temettek el, mert egy sírban találták meg, ahol vasfegyverek darabjai voltak.

A régészek úgy vélik, hogy a most felfedezett sisak votív lerakás lehetett, mert egy sír száraz kőfalú kiegészítésében találták meg.

A görög-illyriai típusú sisakok az ókori Görögországban, Peloponnészoszon keletkeztek, ahol valószínűleg az archaikus korszak Kegelhelm (vagy Kegel-típus) sisakjából fejlődtek ki.