Történelem
A spártai hadvezér, aki Karthágóban győzte le Rómát. Xanthipposz és a bagradaszi csata legendája
Xanthipposz haditervével egyetlen csatában véget vetett a római álomnak
Kr. e. 256-ban Róma a haditengerészeti fölényét kihasználva Ecnomusznál döntő győzelmet aratott a pun flotta felett. A szenátus diadalittasan küldte Regulust Afrikába, aki 15 ezer gyalogossal és 500 lovassal ért partot a mai Tunézia területén, hogy a szárazföldön is totális győzelmet arassanak a karthágóiak felett.
A rómaiak győzelemre készültek, de túlságosan is korán
Kezdetben minden a terv szerint alakult. Regulus sorra foglalta el a karthágói városokat, pusztított, égetett, hadifoglyokat ejtett. A karthágóiak az Adysnál vívott vereség után pánikba estek. Regulus pedig úgy érezte, ebben a háborúban történelmet ír. Már a győzelmi feltételeket fogalmazta, amikor a szenátus következő válaszát várta. Az idézett legenda szerint még így is fogalmazott: „Békét ajánlok feltéve, hogy Karthágó lemond Afrikáról, flottájáról és az önállóságáról.”
Nem volt benne szerénység. De taktikai éleslátás sem.
A pun szenátus belátta, hogy a saját tábornokaik alkalmatlanok. Így kerestek valakit kívülről. Valakit, akinek nem remeg meg a keze. Valakit, akinek volt fogalma arról, hogyan kell megverni egy római légiót.
Így érkezett meg Xanthipposz, egy Spártából toborzott zsoldoskapitány. A kortárs görög történetíró, Polübiosz így írt róla: „A görög nem kérdezett, csak rajzolt, a sereg pedig engedelmeskedett.”
Első lépésként Xanthipposz nem kiabált, nem mutogatott ujjal, csak figyelt. Megnézte, hogyan gyakorlatoznak a pun katonák. Elemzett. Aztán átrendezte a csatarendet. Falanxra váltott. A lovasságot megerősítette, a harci elefántokat előre rendelte a hátsó sorokból. Mindezt olyan magabiztosan, hogy a karthágói tábornokok eleinte azt hitték, ez csak a valami gyakorlat a bemutatkozás része. Kr. e. 255 tavaszán a két sereg a Bagradasz folyó közelében nézett farkasszemet.
Regulus, a jól bevált frontális támadáshoz ragaszkodott. Miért is ne? Addig mindig bevált.
Csakhogy Xanthipposz háromrétegű hadrendje nem a megszokott pun rendetlenséget mutatta. Középen elefántok. Oldalt a mozgékony numida lovasság. Hátul pedig a falanx, zárt, fegyelmezett, és halálosan precíz felállásban. A római gyalogság előrenyomult. Az elefántok azonban áttörték a soraikat. A numidák ekkor hátba támadták a római sereg szárnyait. A falanx pedig előretört, mint egy élő penge. A római hadrend összeomlott. Pánik tört ki. A források szerint legalább 12 ezer katona esett el, további ezrek estek fogságba. Regulus is.
Plutarkhosz szerint Regulus hősiesen küzdött, de végül elfogták. Későbbi legendák szerint békekövetként hazatért, majd saját kérésére visszatért Karthágóba, ahol halálra kínozták. De valószínűbb, hogy soha nem jött haza. Rabszolga lett vagy kivégezték. Róma történelme ezt már nem részletezte.
A győzelem után Karthágó örvendezett. Egy idegen mentette meg a várost. A csata után Xanthipposz népszerűsége nőtt. De ez veszélyessé vált számukra. A karthágói vezetés nem akart olyan külföldi hadvezért, aki túl nagy befolyással bírhat a városban. A történészek szerint hajóra rakták, hogy hazatérjen. De a hajó „véletlenül” más irányba indult. Többé nem hallottak róla. Halálát soha nem dokumentálták.
Egy férfi, aki megmentette Karthágót, mégis eltűnt a történelem lapjairól. Vajon miért lett ennyire híres ez a csata a mai napig? Ez volt az első alkalom, hogy Róma totális vereséget szenvedett egy szárazföldi csatában idegen földön. Ez volt az első eset, hogy egy nem-római hadvezér ennyire megalázta a légiókat és ez volt az a pillanat, amikor kiderült: Róma nem sebezhetetlen.
Xanthipposz győzelme időt adott Karthágónak. Ez az idő tette lehetővé, hogy később Hannibál is híres hadvezérré váljon, de ő már nemcsak csatát, hanem éveken át tartó háborút is vitt Itáliába.
És amit még ma is sokan kérdeznének…
Xanthipposz története nemcsak egy hadvezér legendája, hanem egy történelmi „mi lett volna, ha?” pillanat. Egy csata, amely újraírta a római önképet – és egy ember, akiről alig maradt fenn adat, mégis döntő hatást gyakorolt a világtörténelemre.
De ki is volt ő valójában? És mi történt a csata hőseivel? Nézzük a leggyakoribb kérdéseket – és a válaszokat, amelyek közelebb visznek a rejtélyhez.
Ki volt Xanthipposz?
Egy spártai zsoldoskapitány, aki Kr. e. 255-ben Karthágó szolgálatába állt, és döntő győzelmet aratott a rómaiak felett.
Miért különleges a bagradaszi csata?
Ez volt az első eset, hogy Róma totális vereséget szenvedett egy szárazföldi csatában idegen földön.
Mi lett Regulus sorsa a vereség után?
Elfogták, majd egyes források szerint visszatért békekövetként Rómába, de valószínűbb, hogy rabszolga lett vagy kivégezték.
Miért tűnt el Xanthipposz a győzelem után?
Túl népszerűvé vált, így Karthágó vezetése eltávolította. Hajóval hazaküldték, de a hajó sosem érkezett meg.
