És akkor a ruszkik tényleg elindultak haza

Fordulatot csak a nyolcvanas évek végének gorbacsovi reformpolitikája hozott – írja a Múlt-Kor. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára 1988. december 7-én jelentette be az ENSZ-közgyűlésén, hogy a Szovjetunió 1991-ig 25 százalékkal csökkenti kelet-közép-európai haderejét.

Az önkéntes, részleges kivonás részeként Magyarországot 1989. április 25-én hagyta el az első szovjet alakulat, a kiskunhalasi 13. harckocsi gárdahadosztály.

A rendszerváltás előestéjén az ellenzék már a teljes csapatkivonást sürgette. Ezt szorgalmazta a Németh Miklós vezette kormány is, de mindenki tisztában volt azzal, hogy erre csak a nagyhatalmak közötti megállapodás után kerülhet sor.

Gorbacsov és George Bush amerikai elnök 1989. december 2–3-i máltai csúcstalálkozóján aztán lényegében lezárult a hidegháború, véget ért a jaltai világrend, és bár konkrét megállapodásokat nem írtak alá, a Szovjetunió „elengedte" a kelet-európai országokat.

A szovjet–magyar csapatkivonási tárgyalások 1990. február 1-jén kezdődtek meg, a csapatkivonásról szóló kormányközi egyezményt 1990. március 10-én Moszkvában írta alá Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter.

A dokumentum szerint 1991. június 30-ig kellett kivonni Magyarországról az itt állomásozó szovjet haderő teljes személyi állományát, beleértve a szovjet állampolgárságú civileket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket (a megegyezés a pénzügyi részről későbbre maradt). A kivonási ütemtervnél ügyeltek arra, hogy elsőként a csapásmérő, támadó erők távozzanak.

Magyarországon 100 ezer katona és civil állomásozott 60 helyőrségben, katonavárosban és hat repülőtéren, a szovjetek több mint 27 ezer harcjárművel és gépjárművel rendelkeztek, ebből 860 volt harckocsi, 600 önjáró löveg.

A szállításhoz 35 ezer vasúti kocsit vettek igénybe, másfélezer szerelvényt állítottak össze, a hatalmas volumenű szállítás a MÁV-nak mintegy egymilliárd forintnyi árbevételt hozott. A szerelvények naponta indultak, hogy a felszerelés mellett a személyi állományt is visszaszállítsák a Szovjetunióba.

Végül 1991 június 19-én az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka is búcsút intett hazánknak.