Mesterséges intelligencia orosz zsoldban

A cikk kiemeli, hogy az intelligens fegyverek egyébként nem számítanak újdonságnak. Már a 20. században megjelentek. A szovjeteknek például volt egy „holt kéz” nevű alkalmazása, amit arra programoztak be, hogy megtorló atomcsapást mérjen a nyugati célpontokra abban az esetben, ha úgy érzékeli: az atomarzenál kezelői valamilyen okból már nincsenek életben.

Az ENSZ szerint azonban csak 2020-ban, Líbiában fordult elő először, hogy a mesterséges intelligencia, egy autonóm drón kioltsa valakinek az életét. Az ember nélküli repülőeszközt különösebben meg nem határozott cél nélkül indították el, önmagát állította célra.

A cikkben megszólaló Vincent Boulanin, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szakértője szerint a mesterséges intelligencia használata a harcászatban egyre elterjedtebb lesz, és ebben nincs semmi meglepő, hiszen az informatika rohamosan fejlődik, az egyik legnagyobb megrendelő pedig mindig a hadiipar.

„A katonai szektorban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó termékek piaci volumene 2028-ra meghaladja majd a 13,7 milliárd dollárt” – vélik az SIPRI-nél.

Az Euronews szerint a technológia fő alkalmazási területe egyelőre az automatikus célpontkeresés, amit már fentebb is említettünk. És a repülő drónok mellett – tegyük hozzá – az oroszok már a szárazföldi, harckocsi-elhárító eszközöknél is alkalmazzák ezt a megoldást.