A sportnak és a geopolitikának semmi köze egymáshoz

A tárcavezető a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) korábban, 2013 és 2025 között vezető Thomas Bach díszdoktorrá avatásán vett részt a Testnevelési Egyetemen, majd beszédében hangsúlyozta, hogy az utóbbi bő tíz évben az emberiség a veszélyek korában élt, súlyos biztonsági, gazdasági és egészségügyi válságokkal kellett szembenézni.

„Az elmúlt viharos évtized, ami mögöttünk van, sajnos nyugodtan nevezhető a hidegháború óta eltelt időszak legfeszültebb évtizedének. Minden egyes nehézség, amivel szembesültünk, szembesülünk, abba az irányba mutat, hogy a világot újra mesterségesen, erőszakosan, veszélyesen blokkokra akarják osztani” - húzta alá.

„A mi történelmünk közép-európai történelem, így mi pontosan tudjuk, hogy a világ újrablokkosodása totálisan ellentétes Magyarország érdekeivel, de mint sportnemzet, azt is világosan látjuk, hogy a világ blokkosodása totálisan ellentétes az olimpiai eszmével is” - tette hozzá.

Majd kifejtette, hogy az olimpiai eszme a sporton keresztül a béke és a megértés előmozdítását célozza. „Az olimpiai játékok a politikai és társadalmi megosztottságon felülemelkedő békés verseny és nemzetközi együttműködés színterét hivatottak biztosítani” - fogalmazott.

Szijjártó Péter nagyrabecsülését fejezte ki amiatt, hogy Thomas Bach „a legfőbb őrzője volt annak, hogy az olimpia hű maradjon az alapító atyák eszméihez”.

„Mi közép-európai nemzetként a magunk történelmével és a magunk sporttörténelmével kifejezetten nagyra becsültük azt, hogy elnök úr igyekezett megmenteni azt az alapelvet, hogy az olimpiáról senkit sem lehet kirekeszteni az útlevele vagy a nemzeti hovatartozása alapján” - mondta.

„És örültünk annak, hogy szigorú feltételekkel ugyan, de mind az orosz, mind a belarusz sportolók részt vehettek legalábbis részben a párizsi olimpián. Ez több mint szimbóluma volt annak, hogy a sport felülemelkedjen a világ megosztottságán” - folytatta.

Illetve kiemelte, hogy a sportnak van egy olyan feladata is, hogy globális bizonytalanság, a durva konfliktusok idején is összekösse az emberiséget.

A miniszter ezután megjegyezte, hogy amikor a magyar kormány amellett száll síkra, hogy mindenki, aki kvalifikál, részt vehessen az olimpián, akkor azt nem azért teszi, mert „ilyen- vagy olyanpártiak vagyunk, vagy ezeknek vagy azoknak vagyunk a kémei, ahogy az elhangzik, hanem azért, mert magyarok vagyunk, akik emlékszünk arra az évszámra, hogy 1984”.

Majd emlékeztetett, hogy a világpolitikai fejlemények miatt 1984-ben a magyar sportolók sem vehettek részt az ötkarikás játékokon.

„A sportolók közül sokan az életüket tették arra, hogy a hazájuknak dicsőséget szerezzenek. Éveken, évtizedeken keresztül keltek kora hajnalban, alapoztak a téli reggeleken, ugrottak bele a jéghideg medencébe, vagy edzettek éppen a salakon a legnagyobb melegben azért, hogy a hazájuknak dicsőséget szerezhessenek. És azért, mert a világpolitika úgy alakult, ezt a lehetőséget elveszítették” - mutatott rá.

„Mi, magyarok legalább emlékezzünk erre, és legalább mi, magyarok mondjuk ki világosan, hogy a sportnak és a geopolitikának semmi, de semmi köze nem lehet egymáshoz” - szögezte le.

„És ezért bíztatjuk mi a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot arra, hogy legyen bátor a jövőben is, valósítsa meg a teljes olimpiát, és érjük el azt, hogy mindenki, aki az eredményei alapján ott lehet, az legyen is ott, legyen szó egyéni vagy csapat sportágakról” - fűzte hozzá.

Végül pedig arra is kitért, hogy mára talán az olimpiai mozgalom maradt az egyetlen hatásos, erőteljes globális struktúra, amely nemzeti elven működik, és amely becsüli, értékeli a nemzeti létformát, a nemzeti önazonosságot és a nemzeti összetartozást.

„Az olimpiai mozgalom egy olyan struktúra, amely nem akarja erőszakosan univerzalizálni, nem akarja mesterségesen rávenni a nemzeteket arra, hogy elfelejtsék a nemzeti identitásukat, a specifikumaikat, a kultúrájukat, az örökségüket, hanem a nemzetközi olimpiai mozgalomban a nemzetek, a sokszínűségük alapján egyesülnek egymással” - fogalmazott.