Sport
Szombathelyi kalapácsból van a magyar atlétika mentőöve
Biztató formában várja Halász Bence az új évet
– Hol és hogyan ünnepelte a karácsonyt?
– Itthon, Szombathelyen, nálam ünnepelt a család. Szüleim és két bátyám Jánoshalmán lakik, most ők látogattak meg engem. Édesanyán finomakat sütött és főzött. S a legnagyobb ajándék az volt, hogy végre együtt volt a család.
– Visszatekintve, hogyan értékeli 2024–et?
– Nagyon jó évem volt… A két legfontosabb versenyen, a párizsi olimpián és a római Európa–bajnokságon is felállhattam a dobogóra, ezüstérmes lettem. Mivel nagyon széles és kiegyensúlyozott a nemzetközi élmezőny, ezért elégedett lehetek, hogy Rómában ez évi legjobb eredményemmel, 80,49 méterrel lettem második, Párizsban pedig csak három centivel maradtam el a nyolcvantól.
– Az olimpián kiemelkedett a mezőnyből a kanadai Ethan Katzberg, aki 84,12 méteres eredménnyel győzött, s ezzel megközelítette az orosz Szergej Litvinov 36 éves olimpiai rekordját. Mi lehet a mindössze 22 éves versenyző titka?
– Hát, ezt tőle kellene megkérdezni. Katzberg tavaly valósággal berobbant a felnőtt mezőnybe, amikor 81,25 méteres dobással megnyerte a budapesti világbajnokságot. Az idén áprilisban már 84,38 métere javította a kanadai csúcsot, tehát párizsi kiemelkedő dobása nem volt meglepetés. A technikáját nézve semmi különöset nem csinál. Az viszont előnyös számára, hogy két méter magas, és nagyon hosszú karjai vannak, ami kalapácsvetésben fontos.
– Kellemes vagy súlyos teher, hogy évek óta a teljesítményétől függ a magyar atlétika eredményessége a világversenyeken?
– Korábban is így volt ez, például a kalapácsvető Kiss Balázs 1996–ban, klubtársam, Pars Krisztián pedig 2012–ben lett olimpiai bajnok. Természetesen nagyon örülnék annak, hogy ha több magyar atléta indulhatna éremesélyesként világversenyeken. De számomra az elvárás nem nyomasztó, s amíg érmet nyerek, addig édes teher.
– A megérdemelt pihenő után mikor kezdte el a felkészülést?
– Már két hónapja… Szerencsére sérülés nem akadályozott, s a decemberi felmérő azt mutatta, hogy előrébb tartok, mint tavaly sokkal több edzéssel. A szeles, hűvös időben hetvenkét méter körüli eredményt vártam, aztán kellemes meglepetésre 75 métert dobtam, ami nagyon biztató.
– Jövőre a világbajnokság Tokióban lesz, amely nem a kedvenc városa…
– De még lehet az… Három éve sérülések akadályozták az olimpiai felkészülésemet, s Tokióban 75,39 méteres eredménnyel nem jutottam be a döntőbe. Azóta viszont minden világversenyen döntős voltam, sőt érmeket is nyertem. Remélem ez a jó sorozat a tokiói világbajnokságon is folytatódik.
– Szokott újévi fogadalmat tenni?
– Nem, mert amit elhatározok, azt fogadalom nélkül is megpróbálom megvalósítani. Voltam már kétszer világbajnoki bronzérmes, olimpián második. Tehát a cél a dobogón még feljebb lépni!
