Sport
A kézilabda örömöt, sikert, közösséget és összetartozást jelent a magyaroknak
Negyedszer fordult elő 1976, 1980 és 2004 után, hogy a magyar férfi és női kézilabda-válogatott is szerepelt az olimpián
„Húsz esztendővel ezelőtt, 2004-ben az MKSZ az év végén úgy értékelhetett, hogy mindkét válogatottja szerepelt az olimpián, és egy sikeres női Európa-bajnokságot szervezett. Mi is közel vagyunk ahhoz, hogy elérhessük ezeket a célokat, de még hátra van a kontinenstorna Debrecenben” – mondta Ilyés hétfőn az MKSZ partnertalálkozóján.
1976, 1980 és 2004 után negyedszer fordult elő, hogy a magyar férfi és női kézilabda-válogatott is szerepelt az olimpián. A férfiak a tatabányai, a nők a debreceni selejtezőtornáról jutottak ki, előbbi csapat a tizedik, utóbbi a hatodik helyen végzett Franciaországban. A húsz évvel ezelőtti Európa-bajnokságon a magyar női nemzeti együttes bronzérmes lett. Idén a november 28-án kezdődő tornán Bázel, Innsbruck és Bécs mellett Debrecen lesz az egyik helyszín.
„Eddig sikeres az év, de komplett mérleget még nem vonhatunk, sok mindenre azonban büszkék lehetünk. Aki látta a tatabányai és a debreceni olimpiai selejtezőtorna, illetve a párizsi ötkarikás játékok mérkőzéseit, az érezhette, hogy nekünk magyaroknak mit is jelent ez a sportág. Örömöt, sikert, közösséget, összetartozást. Azt gondolom, ezeket sikerült megvalósítanunk ebben az évben” – hangsúlyozta a játékosként kétszeres olimpiai negyedik helyezett Ilyés.
Az elnök úgy vélekedett, a magyar kézilabdasport a világelithez tartozik minden szinten: a felnőttek között, az utánpótlásban, terem- és strandkézilabdában, válogatott- és klubszinten egyaránt.
„Mondom ezt azért, hiszen a felnőtt sikereiken túl idén az európai szövetség utánpótlás-ranglistáján az élen végeztünk. Strandkézilabdázóink Európa-bajnoki címet ünnepelhettek, a női Bajnokok Ligája tizedik budapesti négyes döntője pedig újra nagy magyar sikert hozott a Győri Audi ETO KC-nak” – sorolta.
A női Európa-bajnokságról elmondta, partnereikkel, az európai, a svájci és az osztrák szövetséggel, valamint a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséggel együtt ráfordultak a november 28-án induló torna szervezésének hajrájára.
„A Főnix Aréna lesz a torna legtöbb mérkőzésének otthont adó sportcsarnok, és nagyon bízunk benne, hogy innen fog a magyar csapat eljutni egészen a bécsi végjátékig” – mondta Ilyés.
Juhász István, az MKSZ sportszakmai igazgatója felidézte: az elmúlt években sokszor elhangzott a vád, hogy nincs megfelelő átmenet az utánpótlás és a felnőtt mezőny között, idén azonban ez változott. Mint kifejtette, az olimpián a női válogatottban egy utánpótláskorú kézilabdázó szerepelt, a férfiaknál pedig négy olyan játékos volt, aki tavaly még a juniorok között is pályára lépett.
„Úgy gondolom, előbb-utóbb eredményre vezet az a munka, amit ebbe beleteszünk a sportszervezetekkel együtt az átmenet megkönnyítése érdekében. Bár most a közelmúltbeli eredményekről beszélünk, de a tendenciák azt mutatják, hogy a jövőképünk is bíztató” – magyarázta.
Golovin Vlagyimir, a női válogatott szövetségi kapitánya elmondta, nagyon örül, hogy Debrecen lesz a kontinenstorna magyarországi helyszíne, hiszen 2018-ban ott nyert világbajnokságot a juniorválogatott edzőjeként, idén pedig onnan jutottak ki az olimpiára.
„A kézilabdát szeretők nagyon komoly hangulatot tudnak ott teremteni, olyat, amiben nem lehet rosszul játszani” – mondta. A szakvezető konkrét célkitűzésről egyelőre nem beszélt, de mint kifejtette, vannak olyanok válogatottak, amelyek szinte minden világversenyen legalább az elődöntőig jutnak, de gyakorta van egy meglepetéscsapat is, „és bízom benne, hogy ez utóbbi idén mi leszünk”.
Hangsúlyozta, még ennél is fontosabbnak tartja, hogy minden meccs után felemelt fejjel mehessenek le a pályáról, mert a közönség biztosan tapsolni fog, ha azt látja, hogy a játékosok mindent megtettek.