Sport

Az első húsz a cél a nemzetek pontversenyében

A 180 fős magyar versenyzői létszám szinte véglegesnek tekinthető

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára szerint az érmek vagy a pontok számát illetően nincs konkrét elvárás a párizsi olimpián, de szeretnék, ha Magyarország az éremtáblázaton és a nemzetek pontversenyében is bekerülne az első húszba. Ehhez azért szerinte szükséges lesz legalább annak a húsz éremnek a megszerzése, amennyi Tokióban sikerült.

Az első húsz a cél a nemzetek pontversenyében
Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára
Fotó: MOB-Média/Szalmás Péter

Ezt Fábián László mondta el MTI-nek a Művészetek Palotájában, ahol a magyar sportolók hétfő délután tették le esküjüket. Hozzátette: bár vasárnap este még szóba került egy atlétikai kvóta, de ez úgy tűnik, nem jön össze, így a 180 fős magyar versenyzői létszám szinte véglegesnek tekinthető. Ez több mint 2021-ben Tokióban, ahol 173 magyar állt rajthoz. Most a férfi kézilabda-válogatott révén eggyel több csapat lehet ott az olimpián, viszont vannak olyan egyéni sportágak, például az atlétikai és az úszás, ahol Párizsban kevesebb lesz a magyar résztvevő, mint három éve a japán fővárosban.

A külföldről átvett példák alapján kinevezett két csapatkapitánynak, Szilágyi Áronnak és Kapás Boglárkának a főtitkár szerint az lesz a feladata, hogy az eddig megszerzett rutinjukat átadják a fiatalabbaknak, továbbá lelkesítsék és fogják össze a csapatot. A sportvezető úgy gondolja, „Áron és Bogi személyisége és olimpiai ismerete is olyan mély, hogy valóban tudnak segíteni a fiatalabbaknak”. Jobb ugyanis ha a versenyzők olyan valakihez fordulhatnak, aki közéjük való. A két csapatkapitány az olimpia végéig jelen lesz Párizsban, Szilágyi Áron azért is, mert kandidál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói bizottsági tagságára.

Fábián László arról is tájékoztatott, hogy a korábbi ötkarikás játékokkal ellentétben Párizsban nem lesz Magyar Ház, a szurkolók pedig egyénileg szervezik meg az útjaikat, mert olyan drágák voltak a jegyek, illetve a francia szervezők olyan fizetési feltételeket szabtak meg a magyar utazási irodáknak, hogy hivatalosan egyik sem vállalta fel, hogy az utaztatásukkal foglalkozzon.

A főtitkár szerint ezúttal nem volt egységesen megszabva, hogy a magyar olimpikonoknak a párizsi részvételhez hány negatív doppingmintát kellett adniuk - ennek az az oka, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) kockázatkezelési elvei alapján más előírás vonatkozik például egy íjászra és egy súlyemelőre. A lényeg, hogy minimum egy negatív mintával azért mindenkinek kell rendelkeznie.

Mivel az orosz és a fehérorosz sportolók a sportágak többségében nem indulhatnak, ez számos országnak előnnyel fog járni, de szerinte kérdés az, hogy ez mennyire kedvez majd a magyaroknak. Fábián László emlékeztetett rá, hogy Oroszország általában dobogós szokott lenni a nyári olimpiák éremtáblázatán, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a 206 résztvevő ország mintegy háromnegyede szerzett érmet legutóbb Tokióban, miközben például 1988-ban a 140 országból még csak körülbelül a felének sikerült.

Kapcsolódó írásaink