Sport
Az elmaradhatatlan piros séfkabát
A japánok mesterszakácsának talán ez az utolsó világbajnoksága
Nisi Jositeru ott volt a japán labdarúgó-válogatott október végi sajtótájékoztatóján, s akkor arról beszélt, tekintettel a korára, meglehet, ez lesz az utolsó világbajnoksága. Erre a hagyományos japán udvariassággal a jelenlévő szövetségi munkatárs azonnal közölte, szerinte ez aligha lesz így.
Nisi Jositeru ugyanis nélkülözhetetlen a csapat számára. Ő az, aki a J Village nevű fukusimai tréningközpontban a vezető szakács volt, s aki lényegében 2004 óta a csapat mellett van. Több mint 130 tengerentúli úton kísérte a válogatottat.
Dohában szeptemberben járt először feltérképezni a lehetőségeket, a nyersanyagokat, de még a konyhai légkondicionáló működését is. Mindenre odafigyelt, aminek köze lehet a játékosok és a stáb étkezéseihez. Tudta, hogy Katarban, lévén muszlim ország, nem tud disznóhúshoz jutni, ami egyrészt gazdag B1 vitaminban, másrészt a fogyasztása segít leküzdeni a focisták fáradtságát.
„A megszokottnál több marha- vagy csirkemájat használok a konyhán” – magyarázta a disznóhús helyettesítésének módját Nisi mester. És a pótlásra szükség is van, mert a játékosok nem ritkán tíz kilométert is futnak a kilencvenpercnyi játékidő alatt.
Nisi elárulta, hogy amúgy általános nemzeti menüt szolgál fel, de része a játékosok táplálkozásának a hamburger steak (három nappal a meccs előtt), a grillezett tőkehal (két nappal a bevetés előtt), valamint az angolna is (a mérkőzés napján).
Nisi természetesen mindig konzultál a játékosokkal és a stábbal. Sokan szeretik előre tudni, mi lesz ebédre, vacsorára. És ő szívesen elárulja. Ezzel kicsit le is köti őket.
„Nem érzem azt, hogy ez munka lenne. Nekem olyan, mintha a családtagjaimnak főznék. Igyekszem boldog légkört teremteni a mi kis éttermünkben” – magyarázta a Kék Szamuráj emblémás japán mesterszakács.
Természetesen nem minden világversenyen ment simán a megfelelő minőségi élelmiszerek beszerzése, de a helyi szakácsok mindig nagyon segítőkészek voltak. Nisi elmesélte, hogy amióta a hatvanadik születésnapjára a csapattól kapott piros szakács öltözetet viseli (az ausztrálok elleni sikeres márciusi vb-selejtező óta), azóta azt kérik a játékosok, a meccs napján kabalából ezt hordja. És ő úgy is tesz.
Az szinte mindegy is, mi fő a lábosban, marha, csirke vagy bárány, a lényeg, hogy ő pirosban legyen!
