Sport

Alig ismerünk majd rá a „wolverhamptoni” angolokra

Három mérkőzést rendeznek ma a világbajnokságon

Ha valaki viccelni szeretne, megállapíthatná: a katariak akár még világbajnokok is lehetnek egy szűk hónap múlva. Persze, a nyitómérkőzés látványa alapján nincs erre szemernyi esélyük. De az eredményük érdekes párhuzam része.

Alig ismerünk majd rá a „wolverhamptoni” angolokra
Kalvin Phillips, az angol válogatott játékosa
Fotó: AFP/Paul Ellis

A párhuzam egyszerű: a rendező ország válogatottja eddig mindössze háromszor maradt szerzett gól nélkül világbajnoki nyitómérkőzésen. Az első két alkalom jó régi, 1966-ban az angolok kezdtek 0:0-val az uruguayiak ellen, 1970-ben pedig a mexikóiak ugyanezzel az eredménnyel a szovjetek ellen. Azaz: ha a mostanihoz hasonlóan a rendező ország csapata egy dél-amerikai ellen maradt gól nélkül a nyitómérkőzésen, megnyerte a világbajnokságot.

Ezen ráérhetett bárki jó sokáig gondolkodni a Katar–Ecuador mérkőzés első bő félórája után, mert – mivel eldőlt a mérkőzés – unalmas volt a látvány. Ugyanakkor az első negyedóra, vagy talán az első félóra nem volt rossz, igaz, nagy különbség mutatkozott a két csapat között. Ahogyan Alan Shearer, az angolok korábbi világklasszisa fogalmazta a BBC felületén: „Mintha férfiak játszanának fiúkkal, a katariak egyszerűen nem bírják ezt a tempót.”

Akár minden mérkőzéshez kapcsolható vb-történelmi példa: korábban mindössze egyszer fordult elő, hogy a rendező ország csapata hátrányban vonult szünetre az első mérkőzésén, akkor, 1982-ben – nagy meglepetésre – Honduras 1–0-ra vezetett Spanyolország ellen. Olyan, hogy a rendező ország csapata 2–0-ra (vagy akár két góllal) elveszítse az első mérkőzését, még nem akadt precedens. Arra sem volt még példa, hogy egy világbajnokság első mérkőzésén tizenegyesből essen az első gól.

Amúgy, ma már mindenre van adat: egymást követő két tornán, 2018-ban és 2022-ben is kaput eltaláló lövés nélkül zárta egy ázsiai arab válogatott a nyitómérkőzést. Szaúd-Arábia után Katar. Fura ezek után arra gondolni, s még furább lenne jó döntésnek gondolni, hogy a következő világbajnokságon már legalább nyolc ázsiai válogatott vehet részt.

Ma reggeltől a nyolcaddöntők végéig mindennap több mérkőzést is rendeznek – kezdésként hármat. Bemutatkoznak az angolok, akik az irániakkal találkoznak. A brit sajtóban fellelhető jóslatok szerint Gareth Southgate mindössze három olyan futballistát tervez a kezdő tizenegyébe, akik kezdtek a júniusi, wolverhamptoni, a magyarok elleni 0–4-en. Stones, Bellingham és Kane alkotja ezt a triót, közülük Harry Kane lehet az első futballista, aki két egymást követő világbajnokságon megszerzi a gólkirályi címet, Jude Bellingham pedig a fogadóirodák szerint a legesélyesebb a torna legjobb fiatal játékosának kiírt díjra.

A „háromoroszlánosok” a legutóbbi három világbajnokságon igazán felemásan rajtoltak, 2010-ben döntetlennel, 2014-ben vereséggel, 2018-ban pedig egy nagyon szoros, Harry Kane a 91. percben elért góljával elért győzelemmel. Mindent egybevetve nem valami nagy kezdők. Az irániakat Carlos Queiroz, tehát egy portugál kapitány irányítja. Kétszer is volt a Manchester United pályaedzője (még Sir Alex Ferguson idején, 2002–2003, 2008–2010), de akkori játékosai közül ma már senki sem tagja az angol válogatottnak.

A szenegáliak a hollandokkal mérkőznek délután öt órától. Soraikból nagyon hiányzik majd Sadio Mané – ne felejtsük el, hogy nemcsak 2022 aranylabdása (Karim Benzema), hanem a lista második helyezettje is hiányzik a tornáról –, Aliou Cissé szövetségi kapitány a vasárnapi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem csupán az országukból, de az egész világból kapott Mané sajnálkozó üzeneteket.

A Szaharától délebbre lévő Afrikában meglehetősen ritkaság, hogy egy hazai edző vezet egy válogatottat világbajnokságon, Aliou Cissé ilyen. Egyébként ő volt a csapatkapitánya annak a szenegáli válogatottnak, amely a 2002-es világbajnokság nyitómérkőzésén 1–0-ra megverte a franciákat. Ő a csapat azon kisebbségéhez tartozott, aki Szenegálban született, de kilencéves korától Párizsban nőtt fel. Keretét kizárólag európai légiósok alkotják, ám közülük senki sem játszik az ellenfél országában, Hollandiában.

A hétfő utolsó mérkőzésére egy olyan válogatott masírozik ki a pályára, amely 1958 óta először szerepel a világbajnokságon. John Charles generációja játszott 1958-ban a walesi színekben, majd több mint hat évtized klasszisainak, köztük Ryan Giggsnek ez kimaradt. Most Gareth Bale-nek és társainak ez megadatik.

A hétfő mérkőzései:

14 óra: Anglia–Irán

17 óra: Szenegál–Hollandia

20 óra: Egyesült Államok–Wales

Kapcsolódó írásaink