Sport

Az aranyérem mindent eltakar?

Újabb és újabb botrányok sározzák be a magyar úszósportot, amely kívülről egy nagyon sikeres, ragyogó sportág, de csak addig, amíg néha-néha az egyik főszereplő fel nem fedi, hogy mi zajlik a meleg, párás uszodákban.

Legutóbb a tokiói olimpia után visszavonult világbajnok, Cseh László „árulkodott”, aki elmondta, hogy edzője, Turi György a testi fenyítés mellett lelki terrort is alkalmazott, és az edzések megszokott velejárója volt a síró versenyző. Sokat tudnának hasonló bántalmazásról mesélni azok is, akik a világ egyik legsikeresebb úszóedzőjének, Széchy Tamásnak a tanítványai voltak a hatvanas, hetvenes években.

Az uszodák világában köztudomású volt, hogy az úszópápának nevezett edző nemcsak verte fiútanítványait, hanem „simogatta” is őket. Tehette, mert versenyzői a siker érdekében elviselték és elhallgatták a molesztálást, a világbajnoki és olimpiai érmek pedig megvédték Széchyt minden retorziótól. Mint ahogyan elnézték a Kicsi bácsiként elhíresült masszőrnek is a Spartacusban, hogy szexuálisan molesztálta a lányokat.

Az is köztudott volt, hogy Kiss László sikeredzőt a hatvanas évek elején csoportosan elkövetett nemi erőszakért elítélték, de erről nem írtunk egészen addig, amíg valaki úgy nem gondolta, hogy büntetőügyét 2016-ban felszínre hozza. Az is jellemző a sikersportágra, hogy két korábbi elnöke közül az egyik nemzetközi szélhámos volt, a másikat pedig emberölésre való felbujtással gyanúsítják. De ez csak a jéghegy csúcsa.

Hány ezer sportoló szenvedett és szenved még napjainkban is a siker érdekében edzőjétől testi és lelki pofonokat? De ebben az esetben sem lehet általánosítani, azt gondolni, hogy az edzők gonosz emberek. Az élsport követelménye viszont könyörtelen, az olimpiai dobogóra vezető út nagyon nehéz, azonban senkit sem köteleznek arra, hogy végigmenjen rajta. Persze ez sem menti fel a sportvezetőket, sőt, a médiát sem, hogy elnézze, eltűrje, hogy fiatal gyerekeket verjenek a siker érdekében. Ezt persze csak úgy lehetne megakadályozni, ha a sértettek vagy a szüleik beszélnének erről, de nem akkor, amikor már befejezték a versenyzést. Mert az elhallgatás bűnpártolás!

Kapcsolódó írásaink