Sport
Bemutatjuk a labdarúgó Eb helyszíneit

Michel Platini, az európai szövetség (UEFA) korábbi elnöke a szervezet fennállásának 60. évfordulójára különleges, az egész földrészen átívelő tornát álmodott meg, amely Magyarországnak is esélyt kínált a rendezésre.
Budapest 2014 szeptemberében el is nyerte a társházigazda szerepét: a 2019 novemberében átadott Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcvaddöntőnek ad majd otthont.
A francia sportvezető évekkel ezelőtt még nem sejthette, hogy az ötlete milyen nehézségeket jelent majd a koronavírus-járvány kitörése miatt.
Az eseményt eredetileg 13 ország egy-egy stadionjában rendezték volna, de ezen már 2017 decemberében változtatni kellett, a brüsszeli stadion építésének csúszása miatt ugyanis a belga főváros csoportmérkőzéseit és nyolcaddöntőjét az elődöntőre és fináléra kijelölt London vette át.
A pandémia aztán további változtatásokra kényszerítette az UEFA-t, egyrészt a kontinensviadalt 2020 nyaráról egy évvel el kellett halasztani, másrészt idén áprilisban Bilbaót Sevillára cserélte, Dublin csoportmeccseit pedig Szentpétervárra, a nyolcaddöntőjét pedig Londonba helyezte át, mivel a két város nem tudta garantálni a szurkolók beengedését.
A járvány miatt a 11 rendező városban különböző korlátozások lesznek érvényben a tornán.
A házigazdák közül egyedül Budapest vállalta a telt házas mérkőzések rendezését, de védettségi igazolványhoz köti a szurkolók részvételét.
A másik tíz stadionban korlátozták a beengedhető drukkerek számát, Szentpéterváron és Bakuban félházat engedélyeztek, de utóbbi helyszín a résztvevő csapatok drukkerein kívül nem fogad külföldi nézőket.
A Bilbao helyett beugró Sevilla harmincszázalékos kapacitást, míg a legtöbb, szám szerint hat város legalább 25 százalékos kihasználtságot vállalt, amely kedvező járványügyi adatok esetén még emelhető.
Ezzel a lehetőséggel egyelőre Amszterdam élt, a hollandok ugyanis múlt héten 33 százalékra növelték a kihasználható kapacitást. A legkevesebb nézőt München fogadja, ugyanis a bajor városban, ahol a magyar csapat is pályára lép a németek ellen, csak a stadion befogadóképességének 20 százalékát használják ki.
Amszterdam
Hollandia közel egymillió lakosú fővárosa, melyet Észak Velencéjének is becéznek a Világörökséghez tartozó kiterjedt csatornahálózata miatt, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont.
A stadiont 1993-ban kezdték el építeni, majd 1996 augusztusában adták át. A 2000-ben öt Eb-mérkőzésnek otthont adó létesítmény 140 millió euróból valósult meg.

Az 1998-as Bajnokok Ligája és a 2013-as Európa-liga döntőjének helyszíne eleinte az Amsterdam ArenA nevet viselte, majd 2018-ban felvette a holland futball legnagyobb alakjának, Johan Cruyffnak a nevét.
Amszterdam eleinte a stadion kapacitásának 25 százalékos kihasználtságát vállalta, de a kedvező járványügyi adatoknak köszönhetően ezt később 33 százalékra felvitte, ami körülbelül 16 000 ezer szurkoló beengedését teszi lehetővé.
Johan Cruijff ArenA
Befogadóképesség: 54 990 néző
Hivatalos átadás: 1996 augusztusa
Kihasználtság: legalább 33 százalék (16 000)
Baku
Azerbajdzsán fővárosában több mint kétmillióan élnek. A Kaszpi-tenger partján fekvő település a három csoportmérkőzés mellett egy negyeddöntő otthona lesz.
A létesítményt 2011-ben kezdték építeni a 2015-ös Európa Játékokra, amelynek központi helyszíne volt. Az Olimpiai Stadion 2019-ben az Európa-liga fináléjának adott otthont.

Baku félházas mérkőzések rendezését vállalta, de azzal a kikötéssel, hogy az adott találkozón résztvevő két csapat szurkolóin kívül más külföldi nézőt nem fogad.
Olimpiai Stadion
Befogadóképesség: 68 700 néző
Hivatalos átadás: 2015 márciusa
Kihasználtság: 50 százalék (34 350)
Budapest
A közel kétmillió lakosú magyar főváros, melyet a Duna szel ketté, három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő házigazdája lesz.
A magyar válogatott a nemzeti stadionjában fogadja a címvédő portugál és a világbajnok francia csapatot, amelyek egymással is összecsapnak Budapesten.
A nettó 150 milliárd forintból megvalósult Puskás Aréna a kontinensviadal "legfiatalabb" stadionja, ugyanis 2017-ben kezdték építeni, majd 2019 novemberében adták át.

Az azóta eltelt rövid időben azonban már otthont adott tavaly az Európai Szuperkupáért kiírt mérkőzésnek, 2023-ban pedig az Európa-liga fináléjának házigazdája lesz.
Budapest egyedüli rendezőként vállalta a teltházas mérkőzéseket, de a kilátogató szurkolóknak védettségi igazolvánnyal kell rendelkezniük.
Puskás Aréna
Befogadóképesség: 67 215 néző
Hivatalos átadás: 2019 novembere
Kihasználtság: 100 százalék
Bukarest
Románia majdnem kétmillió lakosú fővárosa három csoportmérkőzés mellett egy nyolcaddöntő helyszíne lesz.
A Nemzeti Aréna, melynek teteje behúzható, 234 millió eurónak megfelelő összegért épült fel 2008 és 2011 között.

Az FCSB és a Dinamo Bucuresti otthonában játszották az Európa-liga 2012-es döntőjét.
Bukarestben a stadion kapacitásának legalább 25 százalékát használják majd ki.
Nemzeti Aréna:
Befogadóképesség: 55 600 néző
Hivatalos átadás: 2011 szeptembere
Kihasználtság: legalább 25 százalék (13 000)
Glasgow
A 600 ezres skót városban három csoportmérkőzésre és egy nyolcaddöntőre kerül sor.
A Hampden Park az Eb stadionjainak korelnöke, ugyanis több mint száz éve, 1903-ban adták át, legutóbb pedig 1999-ben újították fel.

A legendás létesítményben hat európai kupadöntőt rendeztek: két-két BEK- és KEK-finálé mellett 2002-ben a Bajnokok Ligája trófeája és 2007-ben az UEFA Kupa dőlt el ott.
Glasgowban a stadion kapacitásának 25 százalékát használják majd ki, ami nagyjából 12 ezer nézőt jelent.
Hampden Park
Befogadóképesség: 51 866 néző
Hivatalos átadás: 1903 októbere
Kihasználtság: 25 százalék (12 000)
Koppenhága
Dánia több egymillió lakosú fővárosa a Balti- és az Északi-tenger határán lévő Sjaelland szigetén fekszik, ahol három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendeznek.
A behúzható tetejű Parken Stadion a legkisebb a mostani kontinensviadalon. A létesítményt 1990 és 1992 között építették, legutóbb pedig 2009-ben újították fel.

Viszonylag kisebb mérete ellenére 1994-ben a KEK, 2000-ben az UEFA Kupa döntőjének adott otthont.
Koppenhágában legalább 11 236 szurkoló beengedését vállalták.
Parken Stadion
Befogadóképesség: 38 065 néző
Hivatalos átadás: 1992 szeptembere
Kihasználtság: 25-33 százalék (legalább 11 236)
London
A nagyjából 9 millió lakosú London a Temze folyó két partján fekszik 80 kilométerre az Északi-tengertől. Nagy-Britannia fővárosa eleinte csak a két elődöntő és a finálé házigazdája lett volna, de előbb Brüsszel 2017-es kiesése miatt három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt is kapott, majd idén egy további nyolcaddöntőt vállalt el Dublin helyett.

A futballtörténelem egyik leghíresebb stadionja, a Wembley elődje helyén épült fel 2003 és 2007 között 789 millió fontért. A kontinensviadal legnagyobb létesítményében 2011-ben és 2013-ban Bajnokok Ligája-, 2012-ben pedig olimpiai döntőt rendeztek, de állandó helyszíne NFL-mérkőzéseknek is.
London legalább a stadion kapacitásának 25 százalékos kihasználtságát vállalta, ami 22 500 nézőt jelent, de ha kedvezően alakulnak a járványügyi adatok, akkor az elődöntőre és a fináléra ezt még emelhetik.
Wembley Stadion
Befogadóképesség: 90 000 néző
Hivatalos átadás: 2007 márciusa
Kihasználtság: legalább 25 százalék (22 500)
München
A 1,5 millió lakosú München Németország harmadik legnagyobb városa, ahol három csoportmérkőzés mellett egy negyeddöntőt rendeznek. A magyar válogatott a bajor fővárosban találkozik a német együttessel a csoportkör utolsó fordulójában.

Az Allianz Arénát a 2006-os világbajnokságra építették 2002 és 2005 között 340 millió euróért. A Bayern München otthona a vb-n hat találkozó helyszíne volt, köztük egy elődöntőé, 2012-ben pedig a Bajnokok Ligája döntőjének is otthont adott.
München szerepvállalása az utolsó pillanatig kérdéses volt, végül a stadion kapacitásának húszszázalékos kihasználását engedélyezték, így a rendezők között maradt.
Allianz Aréna
Befogadóképesség: 70 000 néző
Hivatalos átadás: 2005 májusa
Kihasználtság: legalább 20 százalék (14 000)
Róma
A Tevere és az Aniene folyók találkozásánál fekvő, hét dombra épült Róma Olaszország fővárosa, amely több mint 2500 éves múltra tekint vissza. A majdnem hárommillió lakosú városban három csoportmérkőzésre, köztük a nyitótalálkozóra, valamint egy negyeddöntőre kerül sor.
Az 1953-ban átadott Olimpiai Stadiont felújították és kibővítették az 1990-es vb-re, melynek döntőjét Rómában rendezték.

Az AS Roma és az SS Lazio által használt létesítmény négyszer adott otthont a legrangosabb európai kupasorozat fináléjának, legutóbb 2009-ben. Ez lesz a harmadik Európa-bajnoksága 1968 és 1980 után.
Rómában a stadion kapacitásának legalább 25 százalékát használják majd ki.
Olimpiai Stadion
Befogadóképesség: 70 634 néző
Hivatalos átadás: 1953 májusa
Kihasználtság: legalább 25 százalék (17 659)
Sevilla
A 700 ezer lakosú, dél-spanyolországi Sevilla az utolsó pillanatban ugrott be Bilbao helyére, mert a baszk városban nem vállalták a nézők beengedését.
Az andalúziai településen három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő lesz.

Az 1997 és 1999 között 120 millió euróból felépített La Cartuja a Sevilla és a Real Betis közös otthona, amelynek nagy nemzetközi kupasorozat fináléját még egyszer sem ítélték oda, ellenben a teniszezők Davis Kupa döntőjét 2004-ben és 2011-ben is itt rendezték.
Sevilla beugróként a stadion kapacitásának harmincszázalékos kihasználását vállalta, ami 18 ezer nézőt jelent majd.
La Cartuja
Befogadóképesség: 60 000 néző
Hivatalos átadás: 1999 májusa
Kihasználtság: 30 százalék (18 000)
Szentpétervár
Szentpétervár Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában. A több mint ötmillió lakosú város egy negyeddöntő mellett három helyett hat csoportmérkőzésnek ad otthon Dublin kiesése miatt.

A Kresztovszkij Stadiont a 2018-as világbajnokságra építették 597 millió eurónak megfelelő összegért, a munkálatok majdnem tíz évre nyúltak. A Zenit otthona 2017-ben a Konföderációs Kupa döntőjének helyszíne volt, egy évvel később a vb-n hét meccset rendeztek benne, köztük egy elődöntőt és a bronzmérkőzést, jövőre pedig a Bajnokok Ligája döntője is ott lesz.
Szentpétervár legalább félházas összecsapások rendezését vállalta.
Kresztovszkij Stadion
Befogadóképesség: 68 134 néző
Hivatalos átadás: 2017 áprilisa
Kihasználtság: legalább 50 százalék (34 067)