Hatvankét centire Tokiótól Huszák János

– Alkata, fizikuma alapján mintha a jóisten is diszkoszvetőnek teremtette volna…

– Az biztos, hogy százkilencvenhét centi magassággal és 125 kilóval tornász nem lehettem volna. Gyerekkoromban kipróbáltam a néptáncot, hetente kétszer úsztam. Aztán tizenkét éves koromban édesapám megkérdezte, mit szeretnék komolyan sportolni. Én azt válaszoltam, hogy kalapácsvető szeretnék lenni. Hát így lettem a Spartacus dobóatlétája. Aztán később úgy alakult, hogy a súlylökés mellett a diszkoszvetés lett a fő számom.

– Számított ilyen sikeres idény-kezdésre?

– Szerencsére sérülés nem akadályozta a felkészülésemet, és új edzőmmel, Varga Rolanddal nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Az atlétikai szövetség és a Ferencváros támogatásával a Zágrábban lakó edzőmmel készülhettem, és így nem kellett a járvány alatt utazgatnom. Március elején 64,39 méterrel kezdtem az idényt, áprilisban 65,38 méteres egyéni csúcsot értem el Szombathelyen, amelytől csak három centivel maradtam el a spliti Európa-kupán.

– Öt év alatt miért csak fél métert javított legjobbján?

– Ennek több oka van. Tizenhatban a 64,89 méter kiugró eredményem volt, akkor 61–62 méteres formában voltam. Utána több súlyos sérülés és edzőváltás befolyásolta a felkészülésemet. Amikor 2018-ban elszakadt a mellizmom, az is felmerült, hogy nem lesz folyatás, de amit szeret az ember, azt nehezen tudja feladni. Mert higgyék el, atlétikát szeretet nélkül nem lehet csinálni, hiszen rengeteg lemondással, néha szenvedéssel jár.

– Ráadásul a diszkoszvetés nagyon doppingérzékeny szám. Tisztán el lehet jutni a nemzetközi élmezőnybe?

– Szerintem igen. A lebukások jelzik, hogy vannak, akik más módszert választanak. De kemény edzésekkel, kiváló edzővel és egy profi stábbal a nemzetközi szint elérhető.

– Mennyi esélye van arra, hogy indulhat a tokiói olimpián?

– A diszkoszvetésben 66 méterre emelték fel az olimpiai szintet. A májusi és júniusi hazai és nemzetközi versenyeken ezt szeretném megdobni. A harmincadik helyre jöttem fel a ranglistán, és mivel harmincketten indulhatnak Tokióban, így erről is kijuthatok. A feladat nem könnyű, mert ha sikerül a kvótaszerzés, csak egy hónapom marad arra, hogy újra jó formába kerüljek. De szívesen vállalom ezt, mert a cél, hogy csúcsformában legyek az első olimpiámon.