Sport

A Tanár úr belehalt a bajnoki címbe

Labdarúgás. A Juventus magyarjainak története a Gazellától „Giorgio” Sárosin át Détáriig, a vendégjátékosig, aki nagyon bánhatja, hogy bő fél évtizedet csúszott a Bosman-szabály

A Juventus történetében akadnak bajnoki címet nyerő edzők és futballisták is. A legsikeresebb olasz klub története egyik legmeghatóbb fejezetét Károly Jenő, a Tanár úr és két játékosa írta.

A Tanár úr belehalt a bajnoki címbe
Sárosi György (jobbról) egyik játékosával, Giuseppe Corradival
Fotó: A szerző archívuma

Állítólag már a 20-as években is szerepelt a Juvéban egy Bihari Antal nevű magyar, mi nem találtunk rá megerősítést, ha játszott is, csekélyke szerep jutott neki. Annál nagyobb Károly Jenőnek, a magyar futball első Tanár urának, valamint két futballistájának, Viola Józsefnek és Hirzer Ferencnek.

Csaknem száz éve, 1926 nyarán a Juventus lett Olaszország bajnoka. Története során mindössze másodszor. Ám amikor ünnepelni kellett volna, a győztesek gyászoltak. A csapat edzője, Károly Jenő szíve a döntő mérkőzés előtt megszűnt dobogni.

,,Ő volt a Juventus első mágusa, az első igazi edző. A neve Károly Jenő. Hajdanán magyar válogatott futballista. Ő az, aki bő tucatnyi lelkes labdarúgóból igazi csapatot csinált” – így kezdődik a Guerin Sportivo nevű hetilapnak a Juventus bajnoki címeit ünneplő megemlékezése a magyar labdarúgás első Tanár uráról. Az akkori olasz bajnoki rendszer sajátosságaként 1926 tavaszán a Juve először az Északi Liga döntőjében meccselt a Bolognával. Az első döntetlen után Károly Jenő abban reménykedett, hogy csapata Torinóban megszerzi majd a győzelmet. Ám ez a találkozó is csak döntetlen lett. Az edző, aki az előző öt-hat évben többször is bajlódott a szívével, szó szerint belebetegedett ebbe. De nem szólt egyetlen rossz szót sem senkinek. A vasárnapi mérkőzés utáni szerdán két kisgyerekével játszott a Torinótól félórányi autóútra lévő kertes házuk udvarán. Etette a kislányával a csirkéket. Egyszer csak összeesett, s többé már nem tért magához. Otthon a felesége legszebb ruhájába öltöztette, s a Juventus zászlóját tette az ágy mellé. Károly Jenő tiszteletére fekete karszalaggal játszotta le a Juve Milánóban a Bologna elleni harmadik mérkőzést. A Civico Arenában a finalissimát már nélküle, de neki nyerte a két magyar játékos, Viola József és az első olaszországi idényé­ben gólkirályi címet nyerő Hirzer Ferenc vezette Juventus. A temetésen ott zokogott az egész csapat.

A játékosok – nemcsak a magyarok, hanem Combi, Rosetta, Allemandi és a többiek is – megfogadták, Károly Jenő emlékéért is játszani fognak a bajnoki döntőben. Az ő lelke üdvére beteljesítik a „Mister” élete álmát: bajnokká teszik a Juventust. A Juve szenzációs játékkal, a Bukovi Márton köré épített Alba Roma ellen otthon 7–1-re, idegenben 5–0-ra győzve nyerte el a címet.

Hirzer Ferenc, akit Gazellának becéztek, s akiről a legendás elnök, Gianni Agnelli később azt mondta, hogy annyira gyors volt, mint egy kilőtt nyílvessző, gólkirályként zárta első olaszországi idényét, egyébként 1925 és 1927 között játszott a Juvéban. A korábban szintén magyar válogatott Viola József, aki Károly halála után átvette a csapatot, játékosként 1924 és 1927 között, majd 1930–1931-ben viselte a zebracsíkos mezt, a kor furcsasága, hogy 1926-tól 1928-ig allenatore, azaz edző is volt.

A negyvenes években lépett ismét honfitársunk az Öreg Hölgy szolgálatába, mégpedig a Kispest és
a Gamma válogatott játékosa, Kincses (Kirnbauer) Mihály, aki hét itáliai idényéból egyet, az 1947–1948-ast töltötte a Juventusban. (Klubtársa volt a felvidéki, pozsonyi Árpás János korábbi szlovák válogatott.)

A legutóbbi nagy sikert a Juve kötelékében a legendás Sárosi György, az 1938-as vb-ezüstérmes magyar válogatott csapatkapitánya érte el. Az olaszok által Giorgiónak nevezett egykori center 1951 és 1953 között volt a klub edzője, első őszén a tizenegyedik fordulóban vette át, majd bajnoki címig vezette csapatát.

A legutóbbi magyar Détári Lajos volt a Juve játékosai között, aki 1991 nyarán részt vett a klub amerikai túráján. Elégedettek voltak vele, de akkor még létezett légióskorlátozás, a három külföldi helyét a brazil Júlio César és két német világbajnok, Jürgen Kohler és Stefan Reuter töltötte be. Détári szempontjából nagy kár, hogy akkor még nem létezett a szabad játékosáramlást biztosító Bosman-szabály…
 

Gazdag múltunk

Sokszor mondjuk, sokszor halljuk, hogy a magyar labdarúgásnak páratlanul gazdag a múltja. Mi hozzátesszük ehhez, hogy az 1938-as vb-győztes olasz csapat minden pályára lépett tagjának akadt magyar edzője a pályafutása során, vagy azt, hogy Olaszországban, Portugáliában, Lengyelországban és Svédországban a „légiós” edzők közül a magyarok nyerték a legtöbb bajnoki címet. Állítjuk, hogy az angolokon kívül a világ szinte minden nagy futballklubjának történetében bukkanhatunk vastagabb vagy vékonyabb magyar szálra. Erről szól a most induló sorozat.


Következik: Bayern München

Kapcsolódó írásaink

Cristiano Ronaldo a karanténból üzent a világnak

Ā„A világ rendkívül nehéz pillanatokat él át, amely a lehető legnagyobb odafigyelést követeli meg mindannyiunktól. Nem mint futballista, hanem mint apa, és mint fiú, mint ember beszélek most hozzátok, aki érintett a legújabb fejleményekben„

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom