Tiltani vagy sem? A digitális gyerekkor kihívásai

A Budapesti Metropolitan Egyetem és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete közös multidiszciplináris konferenciát rendezett „Abszolút tiltás és teljes szabadság között – A produktív médiahasználat logikája” címmel. A cél az volt, hogy tudományos és gyakorlati megközelítésben vizsgálják a gyermekek és fiatalok digitális médiahasználatát, annak pszichológiai, pedagógiai és társadalmi következményeit.

A konferenciát Németh Erzsébet, a METU Kommunikáció és médiatudomány szak szakvezetője nyitotta meg. Kiemelte: a médiatér folyamatos változása miatt alapvető kérdéssé vált, hogyan tudják a szülők, pedagógusok és platformszereplők egyszerre biztosítani a gyermekek védelmét és a digitális eszközök előnyeinek tudatos kihasználását. Mint mondta, a cél nem a tiltás vagy a teljes szabadság, hanem a felelős, értékvezérelt használat támogatása.

Kucsera Tamás Gergely, a METU rektora köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális valóság mára „a világ mindennapi működésének részévé vált”, és sokszor félelem kíséri a jelenséget. Hangsúlyozta, hogy ezek az eszközök emberi alkotások, ezért „attól kell csak félnünk bennük, amit saját magunk nem vagyunk képesek helyesen kezelni”.

Rámutatott: a mai gyerekek készségszinten használják a digitális platformokat, gyakran jobban, mint a felnőttek – ez pedig új helyzetet teremt a nevelésben. A tartalmak szabályozása mellett ezért legalább olyan fontos „az ember formálása”: a kultúrában, tudásban és személyes kapcsolatokban gyökerező iránymutatás.

Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézetének vezetője azt emelte ki, hogy a konferencia az intézet és felsőoktatási intézmények közötti többéves együttműködés újabb állomása. A 2022-ben indult konferenciasorozat célja, hogy a gyermekek és fiatalok médiahasználatával kapcsolatosan párbeszéd alakuljon ki, és a tudományos kutatások eredményei ne csak szakértői körben legyenek hozzáférhetők, hanem beépüljenek a gyakorlatba is. Elmondta továbbá, hogy a konferenciát követően a METU és az NMHH együttműködése nem zárul le. Ugyanis a METU-n létrejött kutatóműhely az NMHH által a konferencia témájában rendelkezésre bocsátott kutatási adatbázisait feldolgozza, ennek eredményeit - a konferencia előadásaival együtt – tudományos műben publikálja.

A nap folyamán pszichológiai, pedagógiai, platformszabályozási és kockázatfeldolgozási szekciók követték egymást, a középpontban a gyermeki digitális élettér egyensúlyának kérdésével: hogyan lehet egyszerre jelen lenni, használni és védeni.

Málik J. Zoltán például játékelméleti megközelítésben elemezte a digitális gyermekkort, kiemelve: a gyerekek sokszor nem egyszerűen „függők”, hanem társas és csoportkövető mintázatokba vannak kényszerítve – vagyis gyakran azért vannak online, mert attól tartanak, hogy kimaradnak valamiből. Málik szerint a legkedvezőbb egyensúly nem a tiltás és nem is a teljes szabadság, hanem a következetes, átgondolt szülői keretek.

Konok Veronika kutatásai ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az okoseszközök túl korai és túl intenzív használata a társas kapcsolatok minőségét gyengítheti, különösen a szülő-gyerek interakciókét, amely rendkívül fontos az egészséges fejlődéshez. Ugyanakkor azt is kimutatták: a közös, családi médiatevékenység védőfaktorként működhet, és mérsékelheti a negatív hatásokat.

Pelle Veronika a NMHH Digital Parenting 2025 kutatását ismertetve azt mutatta, hogy a szülők aktív digitális nevelési stratégiája hozzájárul a gyermekek online kockázatoknak való kitettségének csökkentéséhez.

Hal Melinda a digitális detox kísérletek tapasztalatairól beszélt, melyek szerint már néhány napos „telefonmentes” periódus is mérhetően javítja a koncentrációt és a hangulatot. Szeberényi András pedig rámutatott: a klímaszorongás fokozódása a digitális környezetben nemcsak érzelmi terhelés, hanem testi tünetekben is megjelenhet, ami újfajta iskolai és családi támogatási formákat igényel.

A konferencián jogi problémákról is szó esett. Sorbán Kinga előadásában az online videójáték-platformok szabályozásának kérdéseiről beszélt, éa azt elemezte, hogy a jelenlegi uniós szabályozási keret alkalmas-e arra, hogy hatékonyan kezelje az olyan kockázatokat, amelyek a loot boxokhoz, az algoritmikusan vezérelt jutalmazási rendszerekhez, a játékon belüli monetizációhoz, illetve a játék és a e-kereskedelem közötti határok elmosódásához kapcsolódnak. Emellett Nyakas Levente a nemzetközi jogalkotási folyamatok ismertetésén keresztül azt mutatta be, hogy az állam milyen lehetőségeket keres és formában próbál beavatkozni a gyermekek és fiatalok médiafogyasztásába a közösségi média platformokon.

Varga Árpád előadásában részletezte, hogy milyen tényezők befolyásolják a fiatalok online áldozattá válásának valószínűségét, mik a leggyakoribb visszaélési formák, és hangsúlyozta a szülők kiemelt szerepét ezeknek a megelőzésben.

Csalár Dorina Mit csinál a gyerek (és a behálózó) a neten? címmel az Internet Hotline jogsegélyszolgálat munkatapasztalatit osztotta meg, a szolgálat vezetője által bemutatott két esettanulmány szemléletesen illusztrálta azokat a tipikus elkövetői módszereket és online platformokat, amelyek e visszaélésekben meghatározó szerepet játszanak.

Somogyi Ákos a konferencia panelbeszélgetése keretében hívta fel a figyelmet a gyermekek médiatudatosság-fejlesztésének fontosságára, emellett ismertette azokat a gyakorlati lehetőségeket, amelyek ezt a célt szolgálhatják.

A rendezvény fő tanulsága így az, hogy a digitális korban nem tiltani kell, de nem is lehet mindent ráhagyni. Az egyensúly megtalálása nehéz, és nem várható el, hogy ezt a szülők „ösztönből” tudják. Épp ezért vált kiemelten fontossá a kutatói munka, az iránymutatás és a szabályozói szerep, amelyek támpontokat adhatnak egy gyorsan változó médiakörnyezetben.