A Herningi nyilatkozat a magyar szakképzési modell sikere

Hankó Balázs a csütörtökön kezdődött, kétnapos informális miniszteri csúcs kapcsán hangsúlyozta: azért szálltak harcba Herningben, hogy „a szakképzésben ne brüsszeli válasz, hanem magyar válasz szülessen, azaz a magyar szakképzési modell legyen az, amely az Európai Uniónak irányt mutat”.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar uniós elnökség során tanácsi ajánlásba foglalták a magyar modellt, valamint kimondták, hogy az európai szakképzésnek és a tagországok szakképzésének a vállalatokkal, egyetemekkel együttműködve, munkaerőpiaci szempontból jó oktatást, képzést kell adniuk.

„Örülünk annak, hogy ennek bázisán ma elfogadunk közösen egy úgynevezett Herningi nyilatkozatot, mert az teljes mértékben megegyezik azzal, ami a magyar elnökség alatti ajánlásokat tartalmazta, sőt mi több, azt mondhatjuk, hogy munkánknak köszönhetően a magyar modell foglaltatik a Herningi nyilatkozatba” – fogalmazott a tárcavezető, majd felsorolta azt az öt pontot, ami vonzóvá teszi a jövőben a szakképzést: több diák, duális partnerség, munkaerőpiaci megfelelőség, felzárkóztatás és az egyetemekkel való kapcsolat.

Hankó Balázs jelezte, ezekben Magyarország élen jár, hiszen a nyolcadikosok közül tízből hat diák a szakképzésben kezdi meg tanulmányait, a 2030-as cél pedig hét diák; a duális partnerség keretében Magyarországon tízből öt tanuló ilyen képzésben vesz részt, miközben Magyarország a munkaerőpiaci megfelelőség esetében is élen jár, hiszen az OECD tagországok közül „bronzérmesek vagyunk”.

A miniszter elmondta: kiemelt célul tűzi ki a nyilatkozat a felzárkóztatást, ahol szintén jól áll Magyarország, hiszen az úgynevezett dobbantó és műhelyiskola programmal négyezer hátrányos helyzetű diákot integrálnak a szakképzésbe. Kiemelte, az elkövetkezendő években egy 23 milliárd forintos program segítségével húszezer hátrányos helyzetű diákot fognak elérni, ugyanakkor az egyetemi kapcsolatok is kiválóak a szakképzésben: az elmúlt három évben 64 százalékkal nőtt a szakképzésből egyetemre felvett diákok száma.

Hankó Balázs leszögezte, bár a nyilatkozat elfogadása nagy siker, látják már az előkészület alatt álló dokumentumokat, amelyeket „egy novemberi tárgyaláson akarnak Brüsszelben előhúzni a brüsszeli bürokraták”. Ott egy harmonizációs javaslatot is le akarnak tenni, ami ellen minden eszközzel fel kell lépni – emelte ki. Hangsúlyozta, az oktatás nem brüsszeli, hanem nemzeti kompetencia, vagyis nincs helye a harmonizációnak, hiszen minden nemzetállamnak a saját maga társadalma és gazdasága szerint kell az oktatása versenyképességét erősíteni.

A kulturális és innovációs miniszter az MTI-nek adott pénteki telefonos interjújában kiemelt célnak nevezte, hogy hazánk szakképzési erőcentrumból 2030-ra szakképzési nagyhatalom legyen.

A szakmák Európa-bajnokságának számító Euroskills verseny idei helyszínén, a dániai Herningben tartózkodó Hankó Balázs közölte, hogy ennek érdekében az elmúlt években 425 milliárd forintot fordítottak a szakképzés megújítására, aminek köszönhetően felkészült, motivált diákokkal és motivált oktatókkal indult hazánk ezeken a versenyeken.

A tárcavezető kiemelte, hogy már most büszkék az Euroskills versenyeken részt vevő magyar fiatalokra, hiszen egy Európa-bajnokságra kijutni 21 szakmában eleve azt mutatja, hogy jó és erős a magyar szakképzés.

Hankó Balázs elmondta, hogy Dániában zajlik jelenleg is az Euroskills verseny. Magyarország két évvel ezelőtt Lengyelországban jól teljesített, hiszen összesítésben ezüstérmes lett öt arany-, egy ezüst- és négy bronzéremmel, és „esélyesek vagyunk most is számos éremre” – tette hozzá.

Hankó Balázs beszélt arról is, hogy idén 26 magyar fiatal 21 szakmában vesz részt az Európa-bajnokságon, ahol 32 ország több mint 600 fiatalja versenyez 38 szakmában. Megjegyezte, hogy a magyar diákok a hagyományos szakmák – autószerelő, bútorasztalos, épületasztalos, festő, fodrász, kertépítő – mellett ott vannak az új szakmákban is, mint informatika, rendszerüzemeltető, ipar 4.0, robotika vagy mechatronika.

Az MTI kérdésére a miniszter elmondta: a magyar szakképzés megújításában stratégiai partnerük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, éppen ezért a magyar ipar igényeinek megfelelően történik a szakképzés infrastruktúrájának megújítása, jelenleg is több mint 100 milliárd forintból 31 szakképzési centrum 34 oktatási helyszínén.

Jelezte, ennek keretében tanműhelyeket építenek, ágazati tudásközpontokat hoznak létre az iparral, az egyetemekkel való együttműködésben, hogy minél jobban képzett fiatalok kerüljenek ki a magyar szakképzésből.