A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli

Hankó Balázs arról beszélt, hogy öt éve a magyar felsőoktatás legbátrabb intézményei új úton indultak el, nagyobb függetlenséget akartak, és ehhez partnerként hívták az államot.

Az eredmény pedig már látszik „az óriási ellenszél és vihar” dacára, hiszen már 12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában – emelte ki.

A magyar egyetemek felpörögtek, dinamikusak, identitásuk van: már harmadik éve több mint 100 ezren nyertek felvételt, és folyamatosan nő az állami ösztöndíjas helyek száma. Tízből hat diák műszaki, informatikai, agrár- vagy természettudományi képzésen kezdi meg tanulmányait, minden második diák vidéken kezdi az egyetemet, továbbá tudományos fordulat is történt, ötven százalékkal nőtt a nemzetközi egyetemi publikációk, és 37 százalékkal a szabadalmak száma – sorolta Hankó Balázs.

Hozzátette, hogy az állam visszaadta az egyetemek tulajdonába az oktatási ingatlanokat, az elmúlt években 600 milliárd forintot fordított a magyar felsőoktatás megújulására szerte a Kárpát-medencében, a következő években pedig további 1300 milliárd forintot szánnak erre.

A cél, hogy 2030-ra legyen legalább egy magyar egyetem a világ legjobb száz felsőoktatási intézménye között, és legyenek magyar egyetemek Európa legjobb 100 egyeteme között – mondta a miniszter.

Hankó Balázs – utalva a BME modellváltására – kitért arra is, hogy idén a műegyetem is szintet lépett, hasonlóan a többi 21 intézményhez, és „a teljesítményt magasabb fokozatba kapcsolta”, a kormány pedig bízik az egyetemben, ezért támogatta a döntését.

Hernádi Zsolt, az egyetem stratégiai befektetője, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a világ a szüntelen fejlődésről szól, a változások alapjaiban formálják át a mindennapokat, de a változásokat emberek hozzák létre, ezért a való életben szükség van olyan szakemberekre, akik a például a BME-n végeznek.

Az egyetem hallgatói a jövő zálogai – jelentette ki.

Charaf Hassan, az egyetem rektora felidézte, hogy az elmúlt egy évben a szükséges források és a törvények adta lehetőség biztosításával kialakíthatták a BME új működési feltételeit, amely megadja az intézmény megújulásának lehetőségét.

A BME egy nagy múltú, nagy hagyományokkal rendelkező, de mindig bátran új utakat kereső intézmény, amelyet egyszerre jellemez a sokszínűség és az egység, és amelyen a jövő innovátorai, mérnöke, tudósai, űrhajósai formálódnak – fogalmazott a rektor.

Kapu Tibor, az egyetemen végzett kutatóűrhajós az elsőévesekhez szólva azt mondta, biztos vannak köztük olyanok, akik még bizonytalanok, és nem tudják, útjuk merre tart, de a műegyetemen olyan tudást és képességeket kapnak, amelyek segítségével a világon bárhol megtalálhatják a helyüket.

Persze a legjobb az lenne, ha ez a hely Magyarországon lenne – jegyezte meg.

Farkas Bertalan, az első magyar kutatóűrhajós, valamint Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok rektori elismerő oklevelet vehettek át a rendezvényen.