A modellváltó egyetemek sikere erősíti az országot

Hankó Balázs az Egyetemek 2030 tanácskozáson tartott előadásában kijelentette, hogy a modellválltó egyetemek sikerének kulcsa az, hogy az intézményekben autonómia van, kiszámíthatóan, rugalmasan, a gazdasági szereplőkkel együttműködve dolgoznak.

Hozzátette: korábban soha nem érdeklődtek ennyien az egyetemek iránt, immár harmadik éve 120 ezer a jelentkezők száma.

A tárcavezető fontos eredménynek nevezte, hogy minden második jelentkező vidéki egyetemet céloz meg, és a hátrányos helyzetű régiókból is egyre többen jelentkeznek.

Szavai szerint minden negyedik jelentkező harminc év feletti. Emellett fontos mutatónak nevezte, hogy a diploma megléte másfélszeres bérszorzót jelent.

A miniszter elmondta, növekszik a meghatározó nemzetközi publikációk száma, beszédes adat az is, hogy az egyetemisták 15 százaléka nemzetközi hallgató.

A tárcavezető utalva az Erasmus-program megszűntetésére kitért arra is, hogy „Brüsszel ellenérdekelt félként avatkozik be a magyar egyetemekkel szemben”.

Hozzátéve, hogy „Brüsszelnek sem joga, sem morális alapja nincs arra, amit tesz, hiszen a felsőoktatás nemzeti hatáskörbe tartozik”.

Hankó Balázs kitért arra is, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogram, amely „a világ egyetemeire vezeti a magyar fiatalokat,” csaknem dupla annyi hallgatónak ad lehetőséget, mint az Erasmus-program.

Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár a Magyar egyetemek nemzetközi porondon című előadásában arról beszélt, hogy az egyetemek modellváltását követően az elmúlt években előrelépés történt, hiszen míg korábban hét magyar egyetem volt a világ legjobb öt százalékában, addig mostanra 12 egyetem szerepel a rangsorban.

Fontosnak nevezte a nemzetközi oktatók, hallgatók bevonzását a magyar felsőoktatásba és elmondta, hogy az élethosszig tartó tanulás tekintetében még erősödni kell.

Nem az a cél, hogy a magyar egyetemek egymással versenyezzenek, nemzetközi szintéren kell megállni a helyüket a magyar iskoláknak - húzta alá.

Az államtitkár szerint fontos az indiai, kínai hallgatók bevonzása és nyitás a nyugat-balkáni, latin-amerikai régió irányába.

Kitért arra, hogy programjukban kiemelt helyen szerepel a kollégiumi férőhelyszám és az ösztöndíjak emelése. Hozzátette: 18 ezer férőhelyes diákváros létesül, a törvényi módosítások megtörténtek, a tervek szerint két-három év múlva megvalósul a beruházás.

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, a Pannon Egyetem feladatai közé tartozik, hogy megfogalmazza a régió jövőjét. Közölte: 2005-ben 800 hallgató jelentkezett az egyetemre, 2025-ben csaknem hatezren adták be a jelentkezést, ami az előző évhez képest 14 százalékos emelkedést jelent.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója úgy fogalmazott, a modellváltó egyetemeket érintő közvélemény-kutatás válaszadóinak 65 százaléka úgy ítéli meg, az egyetemek fenntartása maguknak az egyetemeknek a felelőssége, míg 24 százalék szerint ez kormányzati feladat. Az egyetemeknek a gazdasággal való együttműködését a válaszadók 64 százaléka tartotta fontosnak.

Mráz Ágoston Sámuel elmondta, hogy a kutatások szerint a társadalom relatív többsége pozitívan vélekedik az egyetemekről.

Ismertette: az Európai Bizottság döntésével, amellyel kizárta a magyar modellváltó egyetemeket az Erasmus ösztöndíjprogramból, a válaszadók 64 százalék nem ért egyet.

A konferencia a működési tapasztalatok és az aktuális kérdések megtárgyalásával folytatódik kerekasztal-beszélgetés formájában.