Hogyan maradtak fenn az ókori római épületek a mai napig?

A Colosseum a leghíresebb, de nem az egyetlen ókori római építmény, amely a mai napig fennmaradt. Valójában elég sok része fennmaradt felismerhető állapotban, az elmúlt viharos évszázadok ellenére. Egy olasz tudósok által készített új tanulmány, amely a Geoheritage folyóiratban jelent meg, a Nápoly melletti Vénusz-templom példáján keresztül tárja fel a római mérnöki tudomány titkait.

A Vénusz-templom, amelyet a római korban építettek a ma már részben elárasztott Baia város helyén, az ókori építészet egyik legszembetűnőbb példája. Nápoly közelében, egy vulkánilag aktív zónában található, túlélte a Vezúv 79-es kitörését, valamint az állandó geológiai eltolódásokat és földrengéseket.

A Nápolyi Egyetem és más intézmények tudósai elemezték a templom építéséhez felhasznált anyagok mintáit. Az eredmények azt mutatták, hogy az anyagok nagy része helyi forrásokból származott - nápolyi sárga tufából és a Vezúv környékéről származó vulkáni kőzetekből.

„Amikor ezeket a vulkanikus összetevőket mésszel keverték, kémiai reakciót indítottak el, amely fokozatosan új ásványokat hozott létre az oldatban. Ez a folyamat rendkívül erőssé és ellenállóvá tette a szerkezetet a vízzel, a páratartalommal és a talajmozgással szemben. A templom azért maradt fenn, mert geoanyagai szinte úgy viselkednek, mint a természetes kőzet. A gyengülés helyett az anyagok tovább „kötődnek” és megszilárdulnak az idő múlásával” – mondta Dr. Concetta Rispoli, a tanulmány társszerzője a Daily Mailnek.