Milyen előnyt jelentett az őseinknek, hogy sokáig tudtak futni?

A percenkénti magas energiafelhasználás ellenére a futás csökkenti az összes futási időt és növeli az óránkénti kalóriafelhasználást. Az optimális stratégia a futás és a gyors gyaloglás váltogatása, ami lehetővé teszi a kívánt tempó fenntartását és a hőterhelés csökkentését.

A patás állatok kevésbé képesek hűteni magukat futás közben, nyitott szájukra hagyatkozva, míg az emberek hatékony izzadást fejlesztettek ki a bőrük teljes felületén.

Az emberi test felépítése – hosszú lábak, hajlékony inak és ellenálló izmok – alkalmazkodott a hosszú távú futáshoz. Történelmi és néprajzi bizonyítékok alátámasztják azt a vadászati ​​modellt, amelyben az emberek szabályozzák a sebességet, hogy a zsákmányt a túlmelegedés és a kimerültség határáig juttassák. Így őseink kifejlesztették a kitartást igénylő tempóban való futás képességét, amely kulcsfontosságú szerepet játszott a túlélésükben és a sikeres vadászatban – írta meg a Gismeteo.