Montázs

Kísértetek, UFO-k, katonák, mi folyik a Skinwalker Ranchen?

Az USA legbizarrabb birtokán a tudomány és a misztikum évtizedek óta csap össze

Utah eldugott völgyeiben van egy farm, amelyet kamerák, kutatók és legendák vesznek körül. Van, aki földönkívülieket látott itt, más csak pénzt és pánikot, de senki sem tudott közömbösnek maradni .

Kísértetek, UFO-k, katonák, mi folyik a Skinwalker Ranchen?
Utah régi, roskadozó házai, elhagyott farmjai és az ilyen legendák azért működnek ennyire jól, mert két dolgot egyszerre magában foglal, egy kis borzongást és egy kifogást arra, hogy újra meg újra felnézzünk az égre, hátha ma este mi is látunk valamit, amit nem tudunk rögtön megmagyarázni
Fotó: Fotó by Dino Reichmuth/ Unsplash

Ha az ember ma Utahról olvas vagy hall történeteket, többnyire nem kísértetkastélyokra gondol, hanem nemzeti parkokra, vörös sziklákra, Sionra, Archesre. Aztán valaki egy kocsmai asztalnál odahajol hozzánk, és halkan megkérdezi: „Hallottál már a Skinwalker Ranchről?”

Utah északkeleti részén, Ballard közelében egy 512 holdas birtok terül el, amely a 90-es évektől kezdve az Egyesült Államok egyik legismertebb paranormális „laboratóriumává” vált. Legalábbis ilyen legendák terjednek. A helyet ma Skinwalker Ranchként ismerik, a név a navajo hagyományokból ismert, alakváltó, ártó szellemek, a skinwalkerek legendájára utal.

Egy átlagos farmból országos mítosz

A birtok 1930-as évektől évtizedekig egy egyszerű farm volt, a Myers-házaspár tulajdona. A nagy fordulat akkor jött, amikor a 90-es években a Shermann család megvette a területet és rövid időn belül hihetetlen történetekkel álltak elő. Megnyomorított, furcsán megölt marhák, égen lebegő fénygömbök, hangtalanul mozgó UFO-szerű tárgyak, gigantikus, golyóálló farkasszerű lények, amelyeknek nyoma a hóban egyszer csak „megszűnik”.

Ezeket a pletykákat később könyvben is feldolgozták (Hunt for the Skinwalker), innen kezdett a hely igazi modern legendává válni. A birtokot 1996-ban megvette Robert Bigelow milliárdos, aki kifejezetten a paranormális jelenségek kutatására hozta létre rajta saját intézetét, a National Institute for Discovery Science-t (NIDS).

Katonai pénz, tudósok, kamerák – és a nagy kérdőjel

Itt válik igazán filmszerűvé a történet. A ranch iránt idővel a Pentagon egyes körei is érdeklődni kezdtek. A 2000-es években titkos védelmi program (AAWSAP) kapcsán állami pénz is jutott az UFO- és anomália-kutatásra, amelynek egyik fókuszpontja éppen a Skinwalker Ranch volt.

Évekig figyelték a területet kamerákkal, szenzorokkal, kutatókkal. A beszámolók szerint furcsa fények, sugárzás-tüskék, elektromágneses anomáliák is előfordultak, de meggyőző, reprodukálható, nyilvánosan is ellenőrizhető bizonyítékot máig nem sikerült felmutatni. Emiatt számos szkeptikus kutató úgy véli, hogy a ranch hírnevét sokkal inkább anekdoták, könyveladások és tévéműsorok tartják életben, mintsem tiszta tények.

A kép azért nem teljesen fekete-fehér. A birtok korábbi biztonsági őrének fotósorozata például egyáltalán nem „szellemfotókra”, hanem nagyon is földközeli, de elég nyugtalanító részletekre fókuszál, amelyben elhagyott épületek, különös nyomok, furcsán csonkított állattetemek szerepelnek. A kiállítást szervező kurátor finoman úgy fogalmazott, hogy a képekből nem derül ki semmi természetfelettire való utalás, de a táj, a történetek és az emberi félelem együtt mégis egy furcsa elegyet képez, amire nem mindig van érthető válasz.

A bőrét levető boszorkány árnyéka

A „skinwalker” kifejezés maga a navajo tradíciókból ered, olyan ártó szándékú varázslót jelöl, aki állattá tud változni, vagy annak bőrébe bújva gonoszul cselekszik. A történetek szerint ezek a lények a közösség értékeinek teljes ellentétei, tabusértések, bűnök árán szerzik az erejüket.

A ranch neve azonban nem ősi indián elnevezés: a „Skinwalker Ranch” brandet már a 90-es években aggatták rá a területre, amikor a paranormális érdeklődés és az UFO-kultúra nagyon népszerű témává vált. Ettől függetlenül tény, hogy a környék Ute és Navajo történeteiben valóban szerepelnek átkok, tiltott helyek, „rossz földek”, ahová nem szívesen mennek és ahol a mai napig sokan nem szívesen alszanak egyedül.

A „skinwalker” kifejezés maga a navajo tradíciókból ered, olyan ártó szándékú varázslót jelöl, aki állattá tud változni, vagy annak bőrébe bújva gonoszul cselekszik.
A „skinwalker” kifejezés maga a navajo tradíciókból ered, olyan ártó szándékú varázslót jelöl, aki állattá tud változni, vagy annak bőrébe bújva gonoszul cselekszik.
Fotó: Fot by Loren Cutler/ Unsplash

Ma már inkább erőd, mint tanyasi ház

A birtokot ma egy Utah-i ingatlanmágnás, Brandon Fugal cége birtokolja; 2016 után lezárták az odavezető utakat, kamerarendszer, kerítés, figyelmeztető táblák védik a területet. A ranch közben tévésorozat főszereplőjévé vált (The Secret of Skinwalker Ranch), ahol drónok, szenzorok és látványos kísérletek kíséretében próbálnak „a rejtély nyomába eredni”. A sorozat nézettsége még amerikai viszonylatban is magas. A rejtély tovább él, a tudományos világ egy része viszont továbbra is úgy látja, hogy amit látunk, az inkább szórakoztatás, mint tudományos bizonyíték.

Szellemek, UFO-k, vagy csak a fejünkben lakó félelem?

Hogy vannak-e valódi kísértetek a skinwalkerek földjén, vagy „csak” az emberek fantáziája, félelmei és egy jó történet tette a ranch-et világhírűvé, arra ma sincs végleges válasz. A valóság azonban az, hogy

  • a birtok létezik,
  • a környéken évtizedek óta mesélnek furcsa jelenségekről,
  • komoly pénzeket öltek a vizsgálatába,
  • de máig nincs olyan adat, amely a tankönyvek szintjén is átírná a világképünket.

Utah régi, roskadozó házai, elhagyott farmjai és az ilyen legendák azért működnek ennyire jól, mert két dolgot egyszerre magában foglal, egy kis borzongást és egy kifogást arra, hogy újra meg újra felnézzünk az égre, hátha ma este mi is látunk valamit, amit nem tudunk rögtön megmagyarázni.

Hogy az 512 holdas Skinwalker Ranchen tényleg szellemek járnak-e, azt nem tudjuk bizonyítani. Azt viszont igen, hogy a modern Amerika egyik legügyesebben felépített félig mítosza, félig médiaterméke ott áll a vörös kövek között és kitartóan várja a következő történetmesélőt.

Kapcsolódó írásaink