Három boszorkányos „bájital”, amelyeknek ma is orvosi jelentőségük van

Ezek a növények, amelyek tele vannak mítoszokkal és néphagyományokkal, régóta kapcsolódnak a varázslatokhoz és a boszorkánysághoz. Mégis, ijesztő hírnevük mögött egy lenyűgöző farmakológiai történet rejlik, és egyes esetekben folyamatos orvosi jelentőséggel bírnak - írja a SciencAlert.

Belladonna

A belladonna (Atropa belladonna), más néven halálos nadragulya, hosszú és ellentmondásos története van, mint méreg és gyógyszer egyaránt. Nevének jelentése olaszul „gyönyörű nő”, utalva a reneszánsz kori kozmetikai felhasználására, amikor a nők a bogyóiból nyert levét használták a pupilláik tágítására és a vonzóbb megjelenés érdekében.

De ez a szépség veszélyt is rejt magában. A belladonna rendkívül mérgező. Már néhány levél vagy bogyó elfogyasztása is halálos lehet, és érintése irritálhatja a bőrt. Számos kultúrában hallucinogén tulajdonságai miatt is használták.

A növény hatása az tropán alkaloidokból, például az atropinból és a skopolaminból származik. Ezek a vegyületek blokkolják az acetilkolin hatását, amely egy olyan vegyi anyag, amely üzeneteket továbbít a paraszimpatikus idegrendszer idegsejtjei között.

Ez a rendszer segít szabályozni az izommozgást és a test fontos funkcióit, beleértve a pulzusszámot, a légzést, a memóriát, a tanulást, az izzadást, az emésztést és a vizeletürítést.

A modern orvostudomány az atropint használja a pupillák tágítására szemvizsgálat során, a bradycardia (lassú pulzusszám) kezelésére, valamint ellenanyagként bizonyos peszticidek és vegyi harci anyagok által okozott organofoszfát mérgezések esetén. A szkopolamint utazási betegség és műtét utáni hányinger ellen írják fel.

A tudományos kutatások továbbra is kiemelik a belladonna orvosi jelentőségét. A biztonsági aggályok azonban továbbra is fennállnak. Több egészségügyi hatóság is figyelmeztetést adott ki a belladonnát tartalmazó homeopátiás termékekről, különösen azokról, amelyeket csecsemők fogzás és kólika kezelésére szánnak, miután jelentések érkeztek görcsrohamokról és légzési problémákról.

A belladonnát óvatosan kell alkalmazni azoknak is, akik más, a mellékhatások kockázatát növelő gyógyszereket szednek, például antihisztaminokat, antidepresszánsokat és antipszichotikumokat.

Mandragóra

A nadragulya családba tartozó másik növény a mandragóra (Mandragora officinarum), amelynek humanoid alakú gyökere évszázadok óta inspirálja a mítoszokat, az ókori görög szövegektől a Bibliáig.

A néphagyomány szerint a mandragóra földből való kihúzása halálos sikolyt vált ki – ez a történet annyira tartós, hogy még a Harry Potter sorozatba is bekerült.

A boszorkányságban a mandragóra a repülő kenőcsök kulcsfontosságú összetevőjének számított, termékenységet és védelmet biztosító amulettként használták, és szerelmi bájitalokhoz adták hozzá, valószínűleg hallucinogén hatása miatt. A történelem során érzéstelenítőként, nyugtatóként és termékenységet elősegítő szerként használták.

A belladonnához hasonlóan a mandragóra is tartalmaz tropán alkaloidokat, például atropint és skopolamint, amelyek pszichoaktív tulajdonságokkal rendelkeznek. Egy 2022-es tanulmány 88 hagyományos gyógyászati felhasználást sorolt fel a mandragóra számára, a fájdalomcsillapítástól és a nyugtatástól a bőr- és emésztési rendellenességekig.

A tudomány azonban nem feltétlenül támasztja alá ezeket az állításokat. A skopolamin görcsoldóként hat, enyhíti a bélizomgörcsöket és segít az emésztési problémákban.

Az agyban található M1 antimuszkarin receptorok blokkolásával álmosságot is okozhat. A mandragóra levelekből nyert kivonatok azonban vegyes eredményeket mutatnak, egyes bizonyítékok szerint inkább dermatitist okozhatnak, mint gyógyíthatják azt.

Fekete üröm

A fekete üröm (Artemisia fajok) egy másik gyógynövény, amelyet gyakran kapcsolnak a mágiához és a gyógyításhoz. Hagyományosan álmok fokozására és a gonosz szellemek elűzésére használták. 2015-ben Nobel-díjat ítéltek oda az artemisinin felfedezéséért, amely egy Artemisia annua, vagyis az egynyári üröm növényből nyert maláriaellenes vegyület.

A hagyományos kínai orvoslásban az üröm a moxibustion nevű terápiában játszik szerepet, amelynek során a gyógynövényt az akupunktúrás pontok közelében égetik el a gyógyulás elősegítése érdekében. A gyógynövénygyógyászok menstruációs rendellenességek és emésztési problémák kezelésére is használják.

A közönséges üröm a homeopátiás összetevők között szerepel az Európai Gyógyszerkönyvben, ahol menstruációs rendellenességek, menopauza tünetei és idegrendszeri problémák, például alvajárás, rohamok, epilepszia és szorongás kezelésére használják.

Az üröm föld feletti részeit illóolaj előállítására használják, amely olyan vegyületeket tartalmaz, mint a kámfor, a pinen és a cineol. Ezek az anyagok antioxidáns, antibakteriális és gombaellenes tulajdonságaikról ismertek.

A növényben található artemisinin enyhén stimulálhatja a méhet és segíthet a menstruációs ciklus szabályozásában. Állatkísérletek szerint az Artemisia levélkivonat segíthet a gyulladásos bőrbetegségek kezelésében, mivel csökkenti a gyulladást okozó vegyi anyagok felszabadulását az immunsejtekből.

A klinikai bizonyítékok továbbra is korlátozottak, és további alapos kutatásokra van szükség a biztonságosság és hatékonyság megerősítéséhez. A fekete üröm allergiás reakciókat is kiválthat, például bőrirritációt és légzési nehézségeket, ezért terhesség alatt kerülni kell, mivel méhösszehúzódásokat okozhat.

A növényekkel kapcsolatos mítoszok fantasztikusnak tűnhetnek, de a valóság éppoly lenyűgöző. Nem boszorkányság, hanem kémia – komplex vegyületek, amelyek mind az ősi gyógyászatot, mind a modern orvostudományt befolyásolták.

Ahogy a kutatók tovább vizsgálják ezeknek a gyógynövényeknek a potenciálját, emlékeztetnek bennünket arra, hogy sok legenda gyökerei a valódi farmakológiában rejlenek. Tehát, amikor Halloween alkalmával kevergetjük a üstjeinket, érdemes emlékezni arra, hogy a belladonna, a mandragóra és a fekete üröm valódi varázsa nem a babonában, hanem a tudományban rejlik.