Gyilkosságokkal vádolták meg a királynő unokáját

A Jack the Ripper-gyilkosságok a kriminalisztika egyik legnagyobb és legmakacsabb rejtélyei közé tartoznak. A mai napig nincs teljes bizonyosság arról, ki volt a tettes és talán ez a bizonytalanság az, ami a legendát életben tartja.

A gyilkosságok háttere

1888-ban London keleti részén, a nyomornegyedként hírhedt Whitechapelben rejtélyes gyilkosságsorozat rázta meg a várost.

• Az áldozatok többnyire prostituált nők voltak.
• Öt gyilkosságot tulajdonítanak biztosan ugyanannak a tettesnek: Mary Ann Nichols, Annie Chapman, Elizabeth Stride, Catherine Eddowes és Mary Jane Kelly halálát. Őket gyakran „kanonikus ötnek” nevezik.
• Az elkövető rendkívüli brutalitással gyilkolt: az áldozatok torkát elvágták, testüket megcsonkították, némelyikük belső szerveit is eltávolították.

A sajtó hamar „Jack the Ripper” (Hasfelmetsző Jack) néven kezdte emlegetni a gyilkost ez a név egy állítólagos, gúnyos hangvételű levélből származik, amit a rendőrségnek küldtek.

Miért volt ennyire sokkoló?

• A viktoriánus társadalom számára a prostitúció és a nyomornegyedek amúgy is kényes téma volt.
• A gyilkosságok brutális volta és a média által keltett pánik óriási figyelmet vont magára.
• A rendőrség tehetetlensége és a nyomozás sikertelensége tovább fokozta a közfelháborodást.

A fő gyanúsítottak

Az évek során több mint 100 lehetséges elkövetőt neveztek meg. A legismertebbek közül néhány:

1. Montague John Druitt – tanár és ügyvéd, aki a gyilkosságok után nem sokkal öngyilkos lett.
2. Aaron Kosminski – lengyel zsidó bevándorló és borbély, akit a korabeli rendőrség is gyanúsított.
3. Michael Ostrog – orosz származású bűnöző, de nincs komoly bizonyíték ellene.
4. Prince Albert Victor (Viktória királynő unokája) – összeesküvés-elméletek szerint a királyi család tagja lehetett a tettes, de erre semmilyen bizonyíték nincs.
5. Dr. Thomas Neill Cream – sorozatgyilkos orvos, de ekkor állítólag börtönben volt.

Modern nyomozások és DNS-vizsgálatok

A 21. században a tudósok és történészek újra megpróbálták megoldani az ügyet:

• 2014-ben DNS-elemzést végeztek egy kendőn, amely Catherine Eddowes holttesténél került elő. Az elemzés állítólag Aaron Kosminski DNS-ével egyezett.
• Kritikusok szerint azonban a bizonyíték szennyezett lehetett és a vizsgálat módszertana nem volt teljesen megbízható.

Így ma sincs 100%-os bizonyosság.

Miért nem sikerült elkapni?

• A viktoriánus rendőrségnek nem álltak rendelkezésére modern kriminalisztikai módszerek (DNS, ujjlenyomat-elemzés).
• Whitechapel sűrűn lakott, kaotikus terület volt a tettes könnyen elvegyült a tömegben.
• Sok hamis nyom, félrevezető levél és szenzációhajhász újságcikk zavarta a nyomozást.

A legenda hatása

Jack the Ripper esete mára kulturális jelenséggé vált:

• Könyvek, filmek, sorozatok és videojátékok tucatjai dolgozzák fel a témát.
• A gyilkosságok hozzájárultak a modern bűnügyi nyomozás fejlődéséhez és rámutattak a rendőrségi reformok szükségességére.
• A történet "romantizálása" azonban vitatott ne feledjük, hogy valódi áldozatok és valódi tragédiák állnak mögötte.

Tanulság

A Jack the Ripper-gyilkosságok rejtélye valószínűleg soha nem oldódik meg teljes bizonyossággal és talán éppen ezért marad a történelem egyik legizgalmasabb és legfélelmetesebb bűnügye. Az ügy emlékeztet minket arra, hogy a kriminalisztika mennyit fejlődött az elmúlt 130 évben és hogy egy jó rejtély örökké képes lázban tartani a képzeletünket.