A fiú, aki feltalálta az ingyen energiát – és eltűnt

Akik ismerték, úgy emlékeznek rá, mint egy kifejezetten intelligens, rendkívül meggyőző fellépésű fiúra, aki szinte hipnotikus hatást gyakorolt a környezetére. Már kamaszkorában is az „új fizika” megszállottja volt. Az emberek egy része prófétának, mások sarlatánnak tartották, de egyben mindenki egyetértett: Hubbard nem volt átlagos ember.

1919-es bemutatkozása után, amikor a seattle-i újságírók jelenlétében meghajtott egy csónakot üzemanyag nélkül, hirtelen köddé vált. Amikor a hatóságok, energetikai vállalatok vagy hadsereg emberei konkrétumokat kértek volna, műszaki leírásokat, bizonyítható kísérleteket, újabb nyilvános demonstrációkat, Hubbard nyomtalanul eltűnt.

Nem egyszer, nem kétszer. Az 1920-as években több alkalommal is újra feltűnt, de mindig új városban, új nevek alatt, és mindig valamilyen titokzatos háttértörténettel: egyszer katonai kapcsolatokról beszélt, máskor egy „nagy cég” embereit emlegette, akik el akarták hallgattatni. A találmány működéséről viszont sosem adott ki olyan információt, amely valóban újra előállíthatóvá tette volna a szerkezetet.

Több forrás szerint az 1930-as években Hubbard már kormányzati munkákban vett részt, bár pontos dokumentum nem maradt fenn róla. Egyesek szerint titkos technológiák katonai tesztelésében vett részt, mások szerint a FBI vagy épp az OSS (a CIA elődje) ügynöke volt.

Az biztos, hogy évtizedeken át úgy mozgott a technológiai és spirituális körök határmezsgyéjén, mint egy kísértet: mindig jelen volt, de sosem lehetett megfogni. Több visszaemlékezés is úgy írja le, hogy két életet élt egyszerre: az egyikben laboratóriumokat és gépeket épített, a másikban titkos találkozókra járt és „beszélgetéseket folytatott” kormánytisztviselőkkel.

Akik találkoztak vele, rendre egy kifogástalan modorú, jó megjelenésű, meglepően művelt férfit idéznek fel, aki pillanatok alatt képes volt maga mellé állítani bárkit. Elképesztő tudása volt fizikáról, rádiótechnikáról, spiritualizmusról és pszichológiáról is. Képes volt minden beszélgetést úgy irányítani, hogy a végén te magad kezdj hinni benne.

Volt benne valami Tesla-szerű karizma, de még inkább egyfajta „James Bond és Nikola Tesla keveréke” benyomást keltett. Jól öltözött, mindig új projektjei voltak, de soha nem telepedett le. Úgy tűnt, nemcsak a gépeiben volt energia – ő maga volt az energia.

A legmegdöbbentőbb váltás életében a ‘40-es évek végén történt, amikor hirtelen megjelent a pszichedelikus drogkutatás színpadán. Az LSD még alig volt ismert, de Alfred Hubbard már akkor azt állította: az emberi tudat tágítása a következő technológiai forradalom. Ő maga százakat vezetett be a pszilocibin, meszkalin és LSD világába, állítólag Bill Wilsonnak, az Anonim Alkoholisták alapítójának is ő adott először LSD-t.

Ekkoriban már „Captain Trips”-ként ismerték. Fejhallgatóval meditált, „tudatmódosító terápiákat” vezetett, de közben állandó kapcsolatban maradt orvosokkal, CIA-elemzőkkel, pszichiáterekkel és egyházi személyekkel is.

A ‘60-as évek végén végleg eltűnt a nyilvánosság elől. Egyes források szerint Mexikóba költözött, mások szerint egy dél-amerikai kolostorba vonult vissza, ahol „spirituális technológiákon” dolgozott. Halálának időpontja nem ismert biztosan – sokan még a ‘80-as években is látták őt előadásokon, mások szerint már az 1970-es években meghalt.

Alfred M. Hubbard nem hagyott maga után hivatalosan elfogadott találmányt. Nem nyert díjakat, nem tartott egyetemi katedrát. Mégis: neve ott van minden alternatív energia- és tudatkutatás gyökereinél. Az „éteri energia” és a „belső világ forradalma” összefonódik abban a különös férfiban, aki mindig akkor tűnt el, amikor a leginkább vártuk volna, hogy választ adjon.

Ahogy egyik ismerőse írta róla: „Nem tudom, működött-e a gépe. De abban biztos vagyok: ha a világ bármelyik rejtett zugában létezik szabad energia, Hubbard már akkor ott volt, és mosolygott.”

Alfred M. Hubbard esete a modern tudomány határvidékének egyik legizgalmasabb példája. Egy fiú, aki hajókat hajtott meg „láthatatlan energiával”, később pedig forradalmasítani akarta az emberi tudatot. Bár a hivatalos tudomány elutasítja a találmányát, a története mégis él, mint egy alternatív valóság, ahol az energia szabadon áramlik, és az emberi elme is szabadon szárnyal.

Talán egy nap újra előkerül egy poros jegyzetfüzet… benne egy kapcsolási rajz. Egy kisfiú Seattle-ből, aki talán valóban rátalált valamire.