Egy 12. századi ír érsek jóslatai. Tényleg közeleg a világvége?

Míg mindenki várja, mi fog történni, egy évszázadok óta létező jóslat, amelyet a 12. századi ír érsek, Szent Malakiás tulajdonítanak, újból figyelmet kelt. A Pápák jóslata néven ismert jóslat 112 jövőbeli pápát sorol fel, és mindegyiket egy rejtélyes latin mottóval írja le, amelynek csúcspontja az utolsó pápa, „Római Péter”. A prófécia szerint ez a személy nagy megpróbáltatásokon és szenvedéseken vezeti át a katolikus egyházat, amely után Róma pusztulásra ítéltetik, és eljön a végső ítélet.

Vajon Ferenc pápa, a 266. pápa volt-e a próféciában szereplő Péter, a római? Ha igen, halála egy apokaliptikus korszak kezdetét jelentheti.

Szent Malachy próféciája: találatai és tévedései

Szent Malakiás, születési nevén Máel Máedóc Ua Morgair, 1094-ben született Armaghban, Írországban, és az ír katolikus egyház fontos alakja volt, akit Írország első szentjeként avattak szentté.

1139-ben Rómában járt, ahol látomása volt, amelyben a jövő pápáinak hosszú sorát látta. Mindegyiket 112 rövid latin mondattal írta le, amelyek állítólag a II. Celestine pápától (1143-ban választották meg) az utolsóig, Péterig, a római pápáig tartanak. A prófécia valójában csak 1595-ben jelent meg, amikor Arnold Wion bencés szerzetes felvette Lignum Vitae című könyvébe.

A prófécia utolsó bejegyzése a legbaljóslatúbb: „A Szent Római Egyház utolsó üldözésében Péter, a római fog uralkodni, aki sok megpróbáltatás közepette fogja táplálni nyáját, majd a hét dombos város elpusztul, és a rettegett Bíró ítéletet fog hozni az emberek felett. Vég.”

A pápák próféciáját egyrészt ünnepelték, másrészt pedig alaposan megvizsgálták, mert bizonyos pápákat látszólag pontosan leírt. Több esetben is úgy tűnik, hogy a próféciák részletei egybeesnek a történelmi pápák életével.

Például II. János (1316–1334) mottója „a csontos cipészből” jelent, és ő valóban cipész fia volt. VIII. Orbán (1623–1644) mottója „liliom és rózsa” jelent, és családja címerében liliomok és rózsák szerepeltek. A modernebb időkben II. János Pál (1978–2005) mottója „a nap munkájából” volt, és ő napfogyatkozáskor született. XVI. Benedek (2005–2013) mottója pedig „az olajbogyó dicsősége” volt, és ő valóban a Benedek nevet választotta, amely az olajbogyó rendjéhez kapcsolódik.

A prófécia pontossága 1595 után csökkenni látszik, a későbbi mottók egyre homályosabbak. A prófécia antipápákra való utalása és számozási eltérései – néha kétel a Vatikán hivatalos számlálása előtt – tovább bonyolítják értelmezését.

Ferenc pápa: az utolsó pápa?

Ferenc pápa, születési nevén Jorge Mario Bergoglio, Argentínában született, az első jezsuita pápa és az első amerikai pápa. A Ferenc név választása, amelyet Assisi Szent Ferenc ihletett, tükrözi elkötelezettségét a szegénység, az alázat és a környezetvédelem iránt. A pápák próféciájának kontextusában sokan őt tartják a 112. pápának, Római Péternek, XVI. Benedek után, akit széles körben a 111. mottóval, „Gloria olivae” társítanak.

Assisi Szent Ferenc apja Pietro (olaszul Péter) volt, és Ferenc olasz származása – szülei olasz bevándorlók voltak – „római” minősítésre jogosíthatja. Egyesek a pápaságának kihívásait, mint például a papok által elkövetett visszaélésekkel kapcsolatos botrányok kezelését és a globális válságok, például a Covid–19-járvány kezelését, a próféciában említett „megpróbáltatásoknak” értelmezik.

Ferenc pápa azonban soha nem hivatkozott magára, mint Péter, a római, és születési neve sem utal közvetlenül Péterre. Sőt, egyes értelmezések szerint a 111. és 112. pápa között további pápák is lehetnek, ami arra utal, hogy Péter, a római egy jövőbeli pápája lehet.

A prófécia következményei

Ha a pápák próféciája beteljesülne, annak következményei mélyrehatóak lennének.

A prófécia előrejelzése az egyház „végső üldözéséről” és Róma pusztulásáról hitbeli válságot válthat ki a katolikusok körében, megkérdőjelezve az intézmény tekintélyét. Ezzel szemben lelki megújulást is inspirálhat, a hívők a végidőket előre látva mélyebb kapcsolatot keresnek hitükkel. A prófécia apokaliptikus képei összhangban állnak bizonyos keresztény témákkal, különösen a Jelenések könyvében szereplőkkel.

Az ilyen forgatókönyvek azonban a prófécia érvényességét feltételezik, ami messze nem biztos, amint azt a prófécia kiváltotta reakciók sokfélesége is mutatja. Míg a közvélemény nagy része komolyan veszi, a tudósok többsége szkeptikus.

Amikor az ősi prófécia találkozik a globális bizonytalansággal

Sok kultúrában léteznek végítélet-mítoszok, a skandináv Ragnaröktől a hindu Kali Yugáig, amelyek az emberiségben rejlő univerzális ösztönre utalnak, hogy felkészüljön a kataklizmatikus változásokra (vagy talán a múltbeli globális katasztrófák kollektív történelmi emlékezetére). A pápák próféciája kapcsolódik ehhez az ösztönhöz, és sok embert emlékeztet az élet törékenységére mind egyéni, mind kollektív szinten.

Ferenc pápa halála a pápák próféciájának pontosságától függetlenül is fordulópontot jelent a katolikus egyház számára. Az egyház jelentős kihívásokkal szembesül, mint például a nyugati országokban csökkenő hívőszám és a folyamatos papi visszaélésekkel kapcsolatos botrányok. A következő pápa – feltéve, hogy lesz ilyen – komplex és törékeny környezetben fog szolgálni, miközben egy általánosan népszerű és tisztelt ember helyét kell betöltenie.