Kultúra

Gárdonyi Géza egy pap lányát vette feleségül, aki egy hónap múlva már megcsalta

A népszerű író érdekházassága nem úgy sikerült, mint regényében Idáé

Újra megnézhető vasárnap este 21 órától a Goda Krisztina rendezte Ida regénye című tévéfilm a Duna televízión. Gárdonyi Géza regényéből készül alkotás egy hepienddel végződő érdekházasságról szól, nem úgy, mint ez egyik legnépszerűbb magyar író házassága, amely felesége hűtlensége miatt válással végződött.

Gárdonyi Géza egy pap lányát vette feleségül, aki egy hónap múlva már megcsalta
Az Ida regénye megírása után Gárdonyi Géza az egri otthonában
Fotó: Wikipedia

Az 1863. augusztus harmadikán Agárdpusztán született Ziegler Géza zaklatott életében egy biztos pont volt, Gárdony – amely később névadója is lett – ahol a római katolikus vallásra megkeresztelték. Az apja, Ziegler Sándor gépész nyughatatlan természetű, kötekedő ember volt, ezért 1879-ben bekövetkezett haláláig összesen tizenhat településen élt rövidebb-hosszabb ideig a családjával.

Az örökös költözés is közrejátszhatott abban, hogy bár a fiatal Ziegler Géza sokat olvasott, de nem volt jó tanuló, sőt az egri tanítóképzőben magyar nyelvből meg is buktatta Répássy János professzor, aki azt mondta lusta tanítványának: „Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni.” Később, amikor már Gárdonyi néven országos hírű író lett, Répássy élete legnagyobb gyalázatának nevezte korábbi szavait.

A szegény fiatal néptanító kezdetben a kenyerét sem tudta megkeresni, ezért sok nélkülözés után megörült, hogy 1884-ben a Veszprém vármegyei Dabrony katolikus felekezeti iskolájának kántortanítója lehetett, ami életkörülményeit tekintve előrelépést jelentett. Szolgálati lakást kapott, így maga mellé vehette özvegy édesanyját és Árpád öccsét is.

Az akkor 21 éves tanítónak nem tűnt fel, hogy Muraközy József dabronyi katolikus plébános mennyire kiállt érte, hogy megkapja a kántortanítói állást, majd kölcsönökkel is segítette az akkor már több vidéki újságban is publikáló írót. A plébános terve bevált, mert jelentős hozományt ígérve rávette Gárdonyit, hogy vegye el a 16 éves unokahúgát, Csányi Máriát. Később, csak válásuk után derült ki, hogy Mária a plébános és házvezetőnője törvénytelen gyereke.

Gárdonyi Géza és felesége, Csányi Mária
Gárdonyi Géza és felesége, Csányi Mária
Fotó: Wikipedia

A fiatal pár 1885. október 28-án esküdött örök hűséget egymásnak esküvőjükön Győrben, de boldogságuk, ahogyan harmadik fiuk, József írta apjáról szóló könyvében: „Házasságuknak már az első napjaiban kifacsaródott Ziegler Géza lelkéből a szivárvány földi boldogság. Nászutukról egynapos bécsi tartózkodás után már hazajöttek. Az asszonyka másnap már egyedül megy színházba, az ura akarta ellenére.”

A mindössze 132 centi Mária magasságánál csak a szerelem hajszolása volt nagyobb: esküvőjük után egy hónappal már elhagyja férjét szeretőéjért, hogy aztán majd visszatérjen az őt visszafogadó Gárdonyihoz, aki kilenc hónap után azt írta a naplójába: „Ennek a házasságnak vagy válás vagy gyilkosság lesz a vége.”

Végül válás lett, de addig már született három gyermekük, Sándor (1887–1965), Gizella (1889–1944) és József (1891–1948). Sőt 1892 júliusi különválásuk után tíz hónappal megszületett Géza, aki ugyan nem az író fia volt, de akit Gárdonyi a nevére vett. Az író halála után (1922) a volt feleség javaslatára Géza lemondott testvérei javára az apai örökségről, csak pénz kapott.

Az író gyermekei: Sándor, Gizella és József
Az író gyermekei: József, Gizella és Sándor
Fotó: Wikipedia

A válásuk ellenére az egyre ismertebb író gondoskodott a családjáról, amikor 1897-ben Egerbe költözött, házat vásárolt, ahol édesanyjával és két idősebb fiával élt, akiket taníttatott. Súlyos idegbetegségben szenvedő Gizella leányánál 1908-ban elmebajt állapítottak meg, s 1912-ben apja helyezte el az egri irgalmasok kórházába, ahol a szerencsétlen leány a gyógyintézet falai közt élte le életét.

A csalódott Gárdonyi érthetően nem beszélt házasságáról, azonban egyes részleteit beleszőtte 1903-ban megjelent Az a hatalmas harmadik című regényébe. Egyes életrajzírói szerint maga Gárdonyi sem menthető fel a felelősség alól, mert elképzelhető, hogy túl magas követelményeket állított ifjú felesége elé, s a befelé forduló, elmélyült író egyenrangú szellemi-lelki társ helyett csupán egy a kamaszkora végén járó, szórakozni vágyó fiatal leánykát talált az oldalán, akiről így írt: „A teste az övé volt, de a lélek hiába kívánt társulni, nem tudott. Kacér volt a nő, érzékingerlő kistündér, de az érzékek lángja ellobogott anélkül, hogy férje lelkét egy kissé is felmelegítette volna”.

Gárdonyi Géza emlékház Gárdonyban
A Gárdonyi Géza-emlékház Gárdonyban
Fotó: Wikipedia

Az érdekházasság tehát – nem úgy mint az Ida regényében – rosszul végződött, de talán ez is kellett ahhoz, hogy a megkeseredett író remeteként élve megírja leghíresebb regényeit: Egri csillagok (1901), A láthatatlan ember (1902), Isten rabjai (1908), Szunyoghy Miatyánkja (1913) és Ida regénye (1920).

Ez az utolsó regénye azért is meglepő, mert a nőkben csalódott, betegeskedő idős Gárdonyi egy érdekházasságról írt. A nagyravágyó festő elveszi a lányától szabadulni akaró gazdag borkereskedő lányát, Idát, s a férj és a feleség egymásba szeretnek, s valódi házasok lesznek. Ebből a romantikus történetből már 1934-ben filmet forgattak Jávor Pál és Ágay Irén főszereplésével. Félix László 1974-ben kétrészes tévéfilmet forgatott Venczel Vera és Oszter Sándor legendás alakításával. A regény harmadik filmváltozatát tavaly Goda Krisztina rendezte Mentes Júlia és Rohonyi Barnabás főszereplésével.

A nézőkre vár annak a rejtvénynek a megfejtése: Goda filmjét nézve Gárdonyi vajon felismerné a regényét?

Kapcsolódó írásaink