Kultúra
Újraértékelt kánon
Kucsera Tamás Gergely: A művészeti közösségek, civil szervezetek támogatása alapvető célunk
– Tavaly májusban rendezett konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Szabó Zoltán Baumgarten-díjas író, falukutató, szociográfus tiszteletére, az emlékülésről összegző kiadvány is megjelent nemrég. Hogyan viszonyul ön Szabó Zoltán munkásságához?
– Egyetemi hallgatóként kötelező irodalom volt a Cifra nyomorúság és A tardi helyzet. Azóta azonban nem gyakran forgattam e két kötetet, amíg nem jött Ablonczy László felkérése, hogy én nyissam meg a Szabó Zoltán-emlékkonferenciát, és elemezzem ezeket. Érdekes volt több mint húsz év után újraolvasni a két könyvet: a magyar társadalom nagyon változó időszakát éltük akkor, a 90-es évek közepén a mostanihoz képest. A szimpózium célja az volt – az akadémia törekvéseivel összhangban –, hogy újragondoljuk és –olvassuk, újra kontextusba helyezzük azokat a szerzőket, akikről azt hisszük, hogy a helyükön vannak, vagy éppen újra behozzuk azokat a köztudatba, akik valamilyen módon az emlékezés homályába vesztek. Szabó Zoltán művei közül általában megemlítik a fentieken túl a Szerelmes földrajz vagy A szellemi honvédelem naptára című könyveket, de esszéírói munkássága már kevésbé ismert. A mostani tanulmánykötet azon sorozat tizenhatodik darabja, amelyben akadémiánk néhai tagjaival vagy más alkotókkal, témakörökkel foglalkozunk. De nemcsak a rekanonizáció fontosságát kell itt kiemelnünk, hanem a második világháború után a kánonból politikai okokból kikerült, a magyar közéletből eltávolított emigráns szerzőket is. Legutóbb Cs. Szabó László íróról készült hasonló konferenciakötet. Cs. Szabó az emigrációban sokkal inkább művészeti kérdésekkel foglalkozott, míg Szabó Zoltán megmaradt a társadalmi, közírói tematizáció mellett.
– Mi Szabó Zoltán szerteágazó életművének legnagyobb érdeme?
– Bő egy évvel Tőkéczki László halála után, akivel mi együtt dolgoztunk hét-nyolc esztendőt a Valóság című folyóirat szerkesztőiként, az ember másként beszél Szabó Zoltánról, aki szintén a Valóság néven alapított lapnak volt főszerkesztője a második világháborút követően majdnem két éven át. Tanulságos történet főszerkesztőként való kiállása barátja, a hozzá hasonlóan demokratikus érzületű Bibó István mellett. Szabó rögtön konfliktusba keveredett Révay Józseffel és Lukács Györggyel Bibó A magyar demokrácia válsága című tanulmánya miatt, amit a lapban megjelentetett. Az alapvetően integratív szemléletű Szabó ebben az esetben megmutatta, hogy az alapértékek támadása esetén nem ismer kompromisszumot, hajlandó vitába szállni – ami nagyon fontos személyiségjegy, ez adja munkái hitelességét. Véleményem szerint Szabó Zoltán mai jelentőségének egyik meghatározó komponense az alkotó és az életmű hiteles egysége.
– A „népi írók” közül Németh László, Tamási Áron és Sinka István munkásságáról rendezett már szimpóziumot az MMA. A többiekre, például Illyés Gyulára is sor kerül majd?
– Németh László, Tamási Áron és Sinka István művészetével valóban foglalkoztunk, de 2016-ban kiadtuk például Naplójegyzetek, 1956–1957 címmel Illyés Gyula 56-os naplóját is. Rendszerben gondolkozva érdemes ezt a munkát folytatni: ez zajlik most a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetünkben, akár egy irodalmi lexikon összeállításával is. Ily módon ugyanis nemcsak egy-egy szerzővel foglalkozva, hanem viszonyrendszerüket áttekintve, kapcsolódásaikat vagy éppen a törésvonalakat felkutatva lehet és érdemes az újraértékelést folytatni.
– Melyek az MMA kiemelt tervei idén?
– Az elmúlt évek munkáját szeretnénk folytatni. Az akadémia intézménycsaládja, az elméleti intézet, a könyvkiadó, a Műcsarnok összehangoltan, erős koordináció mellett működik, egymást kiegészítik, segítik. Emellett a Pesti Vigadó nemcsak nemzetközi, diplomáciai, társadalmi, társasági eseményeknek ad otthont, hanem visszatérő, az MMA által támogatott vagy szervezett művészeti programok helyszíne is. Gondolok itt a Szó-szín-játék vagy a Pastorale-sorozatra, amelyet a Zuglói Filharmóniával közösen valósítunk meg, amelyből tévéműsor készül, a művészetközvetítés így generációkon átívelő lesz. Számos koncertet, konferenciát, kiállítást is rendezünk a Vigadóban, a kortárs építészet ugyanúgy teret nyer itt, mint az ipar-, a képző- vagy a népművészet. A Műcsarnokban indul a Nemzeti Szalonok második ciklusa, az építőművészettel, és még idén elkezdődik az Építészeti Múzeum kialakítása. Részt veszünk a japán, kínai, dél-koreai magyar kulturális évadokban, segítve a kormányzat kulturális diplomáciai törekvéseit, de a határon túli kulturális intézetekkel való együttműködést is fontosnak tartjuk, folytatjuk. Kitűnő példája ennek, hogy épp a napokban voltunk Vashegyi György elnök úrral a Kassai Állami Színházban Verdi operájának, az Otellónak a premierjén, amelyet Nagy Viktor akadémikus rendezett, míg a jelmezek megtervezése Rátkai Erzsébet díszlet- és jelmeztervező akadémikus asszony munkáját dicséri. A szlovák állami teátrumban az akadémikusaink jelentős szerepet vállalva meghatározó alkotói egy új produkciónak.
– Tavaly január 1-jével vezették be a művészjáradékot, ősz óta pedig a fiatal és középgenerációs alkotók hároméves, havonta kétszázezer forintos művészeti ösztöndíjhoz juthatnak. Milyen tapasztalataik, visszajelzéseik vannak a támogatási rendszerről?
– A hároméves művészeti ösztöndíjunk második évfolyamát fogjuk elindítani idén, a járadékot pedig megközelítőleg ezernégyszáz művész, illetve elméleti szakember kapja. És folytatjuk tovább a művészek támogatását: az ötvenes éveikben járók is egyéves ösztöndíjakat kapnak. Így gyakorlatilag kiépítettük a művészeti életpálya rendszerét. Az MMA művészettámogató tevékenysége pozitív visszajelzésének lehet tekinteni azt, hogy szakmai, közéleti értelemben találkozási pontok jönnek létre, illetve a közönség nagy számban látogatja az intézményeinket. Amióta hozzánk tartozik, csaknem kétszer annyi látogatója van a Műcsarnoknak, mint előtte.
– Március végéig lehet pályázni az akadémiánál művészeti szakmai programok támogatására. Milyen feltételekkel?
– Alapvető célunk ezzel a pályázattal a művészeti közösségek és civil szervezetek támogatása. A kiírás és tematika az MMA honlapján mindenki számára hozzáférhető, bár az adminisztratív feltételek ugyanazok, a jogszabályi változásokat követnünk kellett. A tematikát évről évre a tagozatok javaslatai alapján állítjuk össze a különböző művészeti ágakhoz, illetve a művészetelmélet területeihez kötődően.