Kultúra

Újjászületett palota a Ferenciek terén

Rejtett érték: A Király Bazár homlokzata végre ismét régi szépségében látható – A telken egykor az Athenaeum épülete állt

Megújult a főváros egyik legforgalmasabb terének ékessége, a Kármán Aladár–Ullmann Gyula építészpáros által tervezett szecessziós Király Bazár középső része.

Király Bazár  20150812
Balra a helyreállított ház, jobbra a felújításra váró szomszédja. A szecessziós építményeket a korszak két neves tervezője jegyzi (Fotó: Varga Imre)


A felirat őrzi még a palota korábbi funkcióját, még ha az egykori üzletekből aligha maradt meg néhány az épületegyüttes aljában –, az pedig a pénzhiánynak tudható be, hogy az eredeti tetőzet és az oromzat díszítményei nem kerülhettek vissza.

Az utóbbi években az omladozó vakolat, elszürkült homlokzat, sötét udvarok aligha emlékeztettek a Király Bazár egykori fényes önmagára, a Ferenciek terén. Leginkább a Katona József Színház stúdiószínpada, a Kamra miatt ismert a Ferenciek tere 3–5. szám alatti épületegyüttes, de itt működik a hatvanas évek eleje óta a mára kultikus hellyé vált Ibolya presszó, a budapesti bölcsészek kedvelt találkahelye.

Néhány éve még a leharcolt Ferenciek tere sem volt méltó egy nagyváros központi teréhez, azonban a tér közelmúltbeli teljes átépítését sorra követi az épületek felújítása – igaz, a gyalogosbaráttá alakított helyszín átadása előtt már évekkel elkészült a hétszáz éves Ferences templom teljes rekonstrukciója, amelyben újra látogatható a Batthyány-kripta.

A Király Bazár középső épülete, a 4. számú ház homlokzati felújítása a közelmúltban készült el: több mint tizenötmillió forintba került, a kerületi önkormányzat mintegy kétmillióval járult hozzá, a többit a lakóközösség finanszírozta.

A telken korábban, a tizenkilencedik század végéig egyemeletes barokk stílusú épület állt, akkoriban még Barátok terének hívták a helyet. A ház a pesti újságok szerkesztőségeinek is otthonául szolgált, s falai között működött az Athenaeum nyomda és lapkiadó is. Krúdy Gyula úgy fogalmaz egy helyen, hogy „a hírlapírás gyönyörű szűzkorszakát jelentette e régi, szép épület, amelyről az ember már messziről látta, hogy nem mindennapi ház felé viszik léptei”.

Aztán 1897-ben lebontották a nagy múltú palotát – számos környékbeli társával egyetemben –, az Erzsébet híd építésével együtt járó városrendezés miatt. A nyomda elköltözött, és új, szecessziós palotát emeltetett a telkeken Herczog Mór Lipót. Ez lett 1902-re a Király Bazár, amelynek avatásán maga Ferenc József magyar király és osztrák császár is megjelent.

A ma három utcára néző épületegyüttes két éven át készült, Ullmann Gyula és Kármán Aladár tervei alapján. Több része Otto Wagner osztrák építész munkáira emlékeztet – a bécsi szecesszió hatása különösen gyakran jelenik meg az építészpáros munkáin, a bazárhoz leginkább a Szabadság téri három épületük hasonlítható, amelyekben most az Egyesült Államok nagykövetsége működik.

A Király Bazárba megnyitása után nem sokkal több üzlet és iroda is beköltözött, és 1904-től a Városi Lövöldének is helyet adott, s itt működött Spiegel Frigyes szalonja, színvonalas antik lakberendezési tárgyakkal.

Ha egy korabeli fotóval összehasonlítjuk mai állapotát, látható, hogy az eredeti tetőnek nyoma sincs már – a második világháborúban sérült meg –, és az oromzat díszei sem kerültek vissza. Azonban a felújítást lényegében a lakók gazdálkodták ki, és óriási pluszköltség lett volna az eredeti állapot helyreállítása. Az épület helyi védettséget élvez, műemléki jellegű terület, és a világörökségi helyszín védőzónájában található.

Örömteli hír, hogy tervben van a szomszédos, Ferenciek 3. számú épület rekonstrukciója is, amely szintén nagyrészt a lakók pénzéből újulhat meg. Így lépésről lépésre csaknem eredeti pompájában láthatjuk a Ferenciek terét. De közben az egy-egy épület – például a buszmegállóban lévő Királyi Bérház vagy két Kossuth Lajos utcai palota – külső megújítása mellett jó volna már látni valami átfogó kezdeményezést is a főváros szívét jelentő térség teljes rekonstrukciójára a homlokzatok megújításával együtt.