Terv a tér felújítására

Nagy Bálint összekapcsolná a négy kis parkot a házak előtti járdával (Fotó: Varga Imre)

– Volt realitása korábban, hogy az ön és társai terveinek felhasználásával újítsák fel a Kodály köröndöt?

– Az ezredforduló környékén a kerület akkori főépítészének az volt a szándéka, hogy jó minőségű, azonos szellemben készülő homlokzatfelújítási tervek készüljenek. Ezért rendelte meg a körönd négy épületére szóló elképzelést a városvezetés. Elég nagy falat, mert bonyolultak a tulajdonviszonyok. Mindig azt várták, hogy valamilyen módon megteremtődik a rekonstrukció anyagi háttere, s lehetőleg külső befektető finanszírozza majd a házak rendbetételét, hiszen sok milliárd forintba kerülne. Mint ahogy a szerencsétlen sorsú, részben leégett háznál, az Andrássy út 83-85.-nél ez csaknem meg is valósult: lett egy befektető, aki a tetőtér beépítéséért cserébe felújította volna a homlokzatot. Más kérdés, hogy a válság elsodorta a céget, s a tavalyi tragikus tűzeset is a magára hagyott állapot következménye.

– Elégedett a tér egyetlen, 2010-ben felújított, a 87-89. számú házával?

– Nem mondanám, hogy jó minőségű, egyszínűre lett festve és kőporozva, de anyaghasználatában és színkezelésében sem ilyen volt a mi tervünk. Érthetetlen, hogy miért nem használták, hiszen a kerület is és az akkori kulturális örökségvédelem is tudta, hogy megvannak a rajzaink, mégsem vették elő azokat.

– A négy ház homlokzata eltérő mind anyagában, mind díszítésében. Más-más módon kell felújítani őket?

– Kettőnek vakolt, a harmadiknak festett, sgrafittó díszítésű, a negyediknek pedig téglaburkolatos homlokzata van. Így az egyikhez festőrestaurátori, a másikhoz kőrestaurátori szaktudás kell. Mindegyikhez szükség van vasrestaurátor munkájára is az értékes kovácsoltvas kerítések miatt. Az általunk kitalált technikának köszönhetően ez a bonyolult felújítás hihetetlen pontossággal születhetne meg.

– Hogyan látja, életképes lenne ma is a több mint tízéves tervük?

– Olyannyira, hogy úgy gondolom, a leégett tetejű ház homlokzatát más terv nélkül nem is lehet felújítani. A másik, a Székely Bertalan-féle aranyozott sgrafittókkal díszített ház homlokzatát szerintem szintén nem érdemes új tervvel restaurálni, mert az összes festősablon megvan az Építészeti Múzeum tervtárában, s a mi terveink segítenének azokat beazonosítani és helyretenni. Az ortofotónak köszönhetően pedig minden négyzetcentiméter képe megvan a terveinkhez.

– Megkeresték önt a tűzeset után?

– Nem, de ez nem mulasztás, hanem a jogi helyzet miatt maradt el, a tetőtér-beépítés terveinek joga ugyanis – amellyel együtt a homlokzati felújítást elvégezték volna – egy másik építészé. Egyébként tíz perccel azután, hogy kigyulladt a tető, én már ott voltam, mert azonnal hívtak. A tűz nagyon gyors, vízszintes terjedésének az oka az volt, hogy a padlásterekben kötelező tűzgátló falak el voltak bontva. Azt gondolom, hogy a ház még nagyon sokáig vár majd a megújulásra. Egy ilyen tetőtér-beépítés általában nem nagy üzlet, még ennyire kiemelt helyszínen sem. Arról nem beszélve, hogy nagyon rossz feltételekkel kezdhet neki egy vállalkozó: sokkal többet kell költeni rá, mint bármelyik másik épületre itt, s legalább öt-hat milliárdos befektetést igényel a rekonstrukciója, kérdés, hogy megtérül-e ez valakinek.

– Hallani arról is, hogy a köröndi házak gombával fertőzöttek, és az ennek irtásával járó procedúra is elveszi a befektetők kedvét.

– Mi a tervezéskor szakértővel átvizsgáltuk a házakat, s nem emlékszem arra, hogy lett volna könnyezőgomba-fertőzés.

– Rátérve az elképzelésére, hogyan újítaná meg ezt a teret?

– Meg kell említenem egy korábbi főépítészt, Mihályfi Lászlót, aki pontosan látta, hogy az Andrássy út Oktogon és Hősök tere közötti szakaszán nem történik semmi. Túl hosszú üres útvonal a turistáknak ahhoz, hogy használják. Ezért ő nagyon ambicionálta, hogy készüljön egy nagy fejlesztési terv. A Városligetbe vezető út felénél, a köröndön legyen valami, ami miatt ez a terület külön vonzerőt jelent. Nehezítő körülmény, hogy közlekedési csomópont, a terveink többféle variációban készültek. A legelső lépésnek az Andrássy utat keresztező autóforgalom megszüntetésének kellene lennie, így a négy negyed kör helyett két félkör alakulna ki. A négy épület előtti szervizutat sem kellene meghagyni, hogy a zöldfelület ne szakadjon le a járdáról. Ma gyakorlatilag hajléktalanok használják a parkos részeket.

– Kávézós, a földszinten üzleteknek helyet adó térré is lehetne alakítani a most kerítéssel elzárt részeket?

– Problémás lenne, nemcsak a kerítés miatt, hanem mert a házaknak emelt földszintjük van. A meglévő két üzlet utólagos átépítés eredménye. Ráadásul a földszint padlóvonala mindenütt más szinten van. Mi egyébként odáig elmentünk a tervezés során, hogy egy süllyesztett teret terveztünk. A négy épület pinceszintje tizenegyezer négyzetméter, amely hasznosítható lehetne.

– Hogyan lehetne nekilátni egy ilyen térrekonstrukciónak, és milyen eredményeket hozhatna?

– Azt gondolom, hogy egységes szándék kellene, de a bonyolult tulajdonviszonyok eddig nem tették ezt lehetővé. Például állami-önkormányzati fejlesztéssel meg lehetne a teret újítani, s ezzel a köröndi házak még jobban felértékelődnének a reménybeli beruházók szemében. Mostanában komoly mozgás érzékelhető az ingatlanpiacon, s elképzelhető, hogy történik valami a köröndi házakkal is.