Kultúra

„Olyat akarunk adni, amit mindenki megért”

Budapestből inspirálódna, a budapesti légkört ragadná meg zenéjében a Marble Mist - Interjú

„A Budapest beatrockot már nem csak az angolszász zenei hagyományok határozzák meg, hanem az itthoni benyomások is és más olyan zenei stílusok, amik itt Közép-Európában markánsabban érezhetőek, ezáltal a zene is sokszínűbbnek és kísérletezőbbnek mondható”. Így fogalmazza meg a Marble Mist, hogy honnan eredeztetik hangzásviláguk. 

Magyarország egyik legkarakteresebb feltörekvő bandája  éppen első nagylemez-bemutató koncertjére készült, amikor leültünk beszélgetni. Plaszkó Bence (ének, ritmusgitár), Tóth Balázs (szólógitár, ének), Szilvai Szabolcs (basszusgitár, ének), Faragó-Kádár Antal (Tony, dobok) 2017  márciusában állt össze és hozta létre a Marble Mist együttes. A csapatnak azóta megjelent egy EP-je és olyan zenekarok előtt játszott, mint a Bagossy Brothers Company, a Lóci Játszik, a Magna Cum Laude, a The Bluebay Foxes és az Irie Maffia. Tavaly pedig a bekerültek a Hangfoglaló Program ötödik évadának támogatott zenekarai közé.

Hogyan találkoztatok? Ismertétek egymást a zenekar megalakulása előtt?

Bence: Tonyval először egy fesztiválon találkoztam, már ott megbeszéltük, hogy amikor felköltözünk Budapestre zenekart alapítunk, ez meg is történt.
Balázs: Én Bencét már korábban ismertem, sőt már zenéltem is vele pár alkalommal. De aztán megszakadt a mindennapi beszélgetés köztünk, úgy másfél évre, az egyetemre jelentkezés után.
Bence: Szóval először hárman voltunk: Balázs ,Tony és én.
Szabi: Én pedig Balázst az egyetemről ismerem, egy közös barátunk mutatott be egymásnak.
Tony: A teljes csapat 2017 márciusában ment el először próbálni.
Szabi: Igen, elmentünk közösen zenélni és akkor láttuk, hogy ez így működni fog.

 

Objektum doboz

A zenei stílusotok az indie-rock és az új beat. Hogyan alakult ki ez az irányzat? Egyből tudtátok, hogy ilyen zenét szeretnétek csinálni?  

Szabi: Nem annyira gondolkodtunk rajta, csak csináltuk.
Tony: Igazából mind a négyen másfajta zenéket hallgatunk és próbáltuk megkeresni az ízlésünknek a keresztmetszetét. Így kezdődött kialakulni egy olyan stílus, amely egyre inkább mind a négyünknek tetszik. És akkor így lett a beat-rock. Persze volt szó az indie-ről is.
Balázs: Alapvetően az indie zenét ma már nem is lehet szerintem definiálni. Az ’indie’ szó az independent label kifejezésből jött, és az számított indie zenekarnak, aki a nagy globális kiadók helyett (EMI, Universal, Atlantic stb.) ezekhez a kisebb kiadókhoz szerződött. Ez akkoriban általában gitárzene volt. Az elmúlt években kezdett az indie mint műfaji megnevezés terjedni, aminek viszont elég széles a spektruma: a hagyományos gitárzenétől a synth-popig szinte bármi elképzelhető. Szóval az, hogy indie nem egy konkrét zenei stílus szerintem, inkább egy gyűjtőfogalom. A beatrock viszont elég szervesen él a zenénkben, hiszen az is egy lüktető gitárzene, de persze ez nem a klasszikus hatvanas években lévő beat követése, hanem annak az alapjaiból egy újszerű dolog kialakítása.


És honnan jött a Budapest beatrock kifejezés?

Balázs: Az egész onnan ered, hogy aki beat zenét játszik az általában Angliából merítkezik, onnan is leginkább a londoni életérzésből, azt próbálja utánozni. Mi budapestiként úgy gondoljuk, hogy érdemes innen is inspirációt nyerni és ezt a légkört is megragadni a zenén keresztül.  A Budapest beatrockot már nem csak az angolszász zenei hagyományok határozzák meg, hanem az itthoni benyomások is és más olyan zenei stílusok, amik itt Közép-Európában markánsabban érezhetőek, ezáltal a zene is sokszínűbbnek és kísérletezőbbnek mondható.

 

Hogyan születnek a dalok? Vannak nálatok bejáratott szerepek a kreatív alkotói munkafolyamatban?

Szabi: Alapvetően mind a négyen dalszerzők és szövegírók is vagyunk. Az, hogy ki hozza az ötletet az változó, de a végeredményt mindig közösen gyúrjuk össze.
Tony: Igen, ez elég változó. Volt olyan, hogy elkezdtünk a próbateremben jammelni és abból született meg a végeredmény, de arra is volt példa, hogy már egy majdnem kész dalt hozott valaki átgyúrásra.
Bence: De az is előfordul, hogy valaki csak egy gitárdallamot hoz és abból bogozzuk ki, teljesen változó.
Balázs: Viszont azt kezdjük észrevenni, hogy az a leghatékonyabbak akkor vagyunk, hogyha nulláról indulunk. Tehát bemegyünk a próbaterembe és ott közösen írjuk meg a dalokat, mert annak megvan az a spontán hozadéka, ami előhívja azokat az energiákat, amelyek négyünkből fakadnak.
Tony: Meg ilyenkor ugye biztos, hogy olyan születik, ami mind a négyünknek tetszik és már csak csiszolni kell rajta a későbbiekben.

 

Nemrég a Hangfoglaló program keretében nyertetek támogatást, amit klippekre és hangrögzítésre használhattok. Mikor lesz várható új anyag?

Balázs: Tavasszal tervezzük, hogy leforgatunk egy klippet , illetve a nagylemezünket is szeretnénk akkortájt, a legjobb körülmények között felvenni.
Tony: Ugye az első nagylemezünkről van szó, amit most fogunk bemutatni. A lemez dalait már megírtuk és a pályázattól függetlenül törekedtünk volna a legjobb technikai körülmények között felvenni az anyagot, de ezzel a támogatással sikerült olyan lehetőségekhez jutnunk, ami nem gyakori az olyan fiatal zenekaroknál mint a miénk. Tehát egy olyan anyaggal akarunk megjelenni a zenei palettán, ami megállja a helyét és amire tíz év múlva visszanézve is úgy tekintünk majd, hogy „ez igenis rohadt jó”. Illetve nekem az nagyon tetszett a Hangfoglaló programban, hogy hozzánk osztottak egy mentort, aki a mi esetünkben Vitáris Iván, az Ivan & the Parazolból. Én már régen is nagyon kedveltem a Parazol zenéjét, úgyhogy ez mindenképp egy jó élmény és sokat jelent, hogy tudunk vele dolgozni.

 

Akusztikus koncertekben vagy projekteben gondolkoztok vagy gondolkoztatok már?

Tony: Eddig csak egy akusztikus koncertünk volt még, az induláskor.
Balázs: A számaink szerintem kínálják azt, hogy akusztikusan is eljátsszuk őket.

Igen ezt én is észre vettem.

Balázs: Ha olyan lehetőség adódna, ami nem csak abból áll, hogy beültetnek egy zajos kocsma sarkába hangosítás nélkül, hanem ettől csak minimálisan is igényesebb, akkor én benne lennék ilyenekben. Meg tök hangulatos. Alapvetően a számainak több mint a fele is először akusztikus gitáron született. Ha meg akusztikus gitáron jól hangzik valami, akkor zenekari hangszerelesében is jól tud hangzani.
Tony: Így több oldalunkat is meg tudjuk mutatni. Egyes számok teljesen más érzést adnak különböző hangszerelésben. Például ezen a koncerten is rengeteg minden változik azzal, hogy most lesz billentyűs és kongás.
Balázs: Szerintem az is dalszerzés egyik lényege, hogy a dal több variációban és hangszerelésben is megállja a helyét. A mi számaink nagyrésze ilyen. Eddig tényleg csak egyszer adtunk akusztikus koncertet, akkor még amatőrebbek voltunk, szóval, ha ezzel újrapróbálkoznánk, akkor még jobban sülne el.

 

Gyakran szokták kérdezni, hogy miért írtok angolul dalszövegeket és miért nincs több magyarul?

Tony: Érdekes mód az idősebb hallgatóinkban merül fel az igény a magyar szövegekre, de mivel az angol a természetes hangzásvilágunk része, talán így nekik is könnyebb  befogadni. De ugye most játszunk egy magyar számot a koncerten, ezen kívül van még egy. De alapvetően angolul szeretünk írni. Mondjuk mostanában egyre szívesebben állunk neki a magyar szövegírásnak, úgyhogy kíváncsian várjuk, hogy mi lesz még ebből.
Balázs: Nemzetközi szinten ugye az a tendencia, hogy angolul érdemesebb dalszöveget írni, hogy mindenhol megértsék, ami kell is, ha szélesebb közönséget is el kíván érni az ember, viszont a magyar nyelvet sem szabad elhanyagolni, mivel egy igazán egyedi és csodálatos nyelvről van szó, ami dalszerzés szempontjából nagyobb kihívást is jelent, hiszen az angolban megszokott „halandzsa” szövegek magyarul már furán jönnek ki, a nyelv megköveteli a művészi színvonalat is. Az első magyar számunk tendál a jó felé, de azt még nem mondanám, hogy eléri azt a művészi maximumot ami bennünk van, ez még az első anyanyelvű dalunk, amit befolyásolt az eddig csak angol dalszerzés is, bele kell jönni. Összességében szerintem ha valaki képes magyarul művészi szinten értékes dalszöveget írni, azt ki kell használni, mert azt látom, hogy egyre inkább előny lesz egy ilyen intelligens nyelven alkotni és beszélni.
Tony: Szerintem az angol nyelv egyfajta leplet ad, mert mindent sokkal egyszerűbben lehet vele megfogalmazni, így könnyebben hangzik jól egy dalszöveg. Ha leírsz valamit magyarul, akkor arra tényleg figyelni kell, hogy igényes legyen és ne csak szavakat dobálj egymás után. Angolul ez nem így hat.
Balázs: De attól még, hogy angolul ír az ember, ugyanúgy törekedni kell arra, hogy legyen egy üzenete, eddig is figyeltünk erre, de a jövőben még inkább előtérbe kerül ez.
Tony: De amik most majd elhangzanak, azok nyelvtől függetlenül közvetítenek egyfajta üzenetet, hiszen az egész album egy téma köré építkezik, amit próbáltuk minden szempontból körbejárni, kivesézni. Olyat akarunk adni, amit mindenki megért, mindenkihez  szólni akarunk ezzel az albummal.
Szabi: Szerintem a lényeg az, hogy a zenekar és a közönség között legyen egy kapcsolat, ami nyelvtől független. Ki kell alakítani egy kommunikációs csatornát, amely képes energiát átadni.

 

Most lenyomjátok a lemezbemutató koncerteket, mi lesz utána?

Balázs: Januárban összeülünk a stúdiósokkal és egyeztetünk a  lemezfelvétellel kapcsolatban, ezzel párhuzamosan február-március környékén elkezdünk a klippel is foglalkozni.
Tony: A lemezt tavasszal mindenképp felvesszük.
Balázs: Az egyetlen valódi kötöttség az a pályázati határidő, ami december vége. Ami biztos, hogy nem akarjuk odáig halogatni a munkát, hogy utána kapkodjunk, ezért is kezdjük el tavasszal a  stúdiózást.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom