Némafilm élőzenével és kortárs filmek a migrációról

Két éve a magyar filmgyártás átmeneti szünetelése hívta életre az Uránia Filmnapokat, illetve az az igény, hogy a filmszemle akkori kimaradásával legyen egy filmünnep, ahol a hazai gyártású filmek kiemelt figyelmet kaphatnak. Idővel  pozitív fordulatot vett a pangó filmgyártás, sőt a Magyar Nemzeti Filmalap rendezésében ősszel be is mutatták a legújabb filmtermést a hazai film szerelmeseinek. Mindeközben az Uránia Filmnapok kezdeményezése önálló mustrává nőtte ki magát. A középpontban továbbra is a magyar film áll, csupán a merítés szempontja változik évről évre: amíg 2013-ban a filmhang és a filmzene volt a kulcsszó, tavaly a neves operatőreinkre való emlékezés határozta meg a válogatást, és filmgyártásunk mintegy száz évét ölelte fel a fesztivál. Idén a migrációkérdése javarészt a kortárs filmeseink munkáit helyezi a fókuszba. Műfajukat tekintve pedig az eddiginél több dokumentumfilm került a válogatásba. „A hatvan alkotás kétharmada kortárs magyar film, a többi filmtörténeti vagy külföldi alkotás, amellyel az új filmeket igyekeztük történeti és nemzetközi kontextusba helyezni - tájékoztat érdeklődésünkre Buglya Zsófia, a Filmszínház programmenedzsere. „A filmek többségéről emellett elmondható, hogy nem vagy csak ritkán láthatta őket a nagyközönség, mozivásznon mindenképp. Lengyel Rita 2011- es diplomafilmjét, Az én Magyarországom Berlinben című filmet tudtommal mi vetítjük először a hazai mozik közül. Kincses Réka játékfilmjét, a Szülőföld, szex és más kellemetlenségeket a Filmhéten láthatta néhány szerencsés néző. Újdonság Füredi Zoltán tavalyi, Világpark című munkája is, hiszen a Toldi moziban tartott bemutatója óta nemigen vetítették. ” - tette hozzá. 

Az én Magyarországom Berlinben , a változatos nemzetiségű tagokból álló Rotfront zenekar útját követi végig. Az együttes oroszul, magyarul és ukránul énekel, néhány éve a Berlinben dolgozó színésznő Gryllus Dorka is csatlakozott a csapathoz. A mustra filmjei számos élethelyzetet felvillantanak: Nagy Viktor Oszkár és Petrik András Felsőbb parancs című filmje az Ázsiából, Afrikából az Európai Unióba tartókat követi: zömmel üldöztetések, háborúk elől menekülő vagy a kilátástalan gazdasági helyzet miatt hosszú útra indulók illegális határátlépésre kényszerülnek - az ő sorsukkal foglalkozik a dokumentumfilm. 

Somogyvári Gergő Riksaláz című munkája az Amszterdamban riksásként dolgozó, mindenfelől érkező magyarok nyomába szegődött. Somogyvári Gergő és Feszt Judit  másik munkája a Csempelevél is látható lesz a szemlén: a Lisszabonban játszódó film főszereplője egy filmlevél segítségével szeretné felvenni a kapcsolatot távoli családjával. 

Különösen izgalmas programpontnak ígérkezik, hogy Fejős Pál 1928-a,s New Yorkban játszódó Nagyváros mostohái című filmjét Darvas Ferenc élőzenéjével vetítik a szemlén. 

A néhány éve a Magyar Filmszemlén bemutatott Hunky Blues - Az Amerikai Álom című munka Forgács Péter alkotása, a huszadik század fordulóján az Egyesült Államokba százezrével áramló magyarok sorsát mutatja be archív képeken és hangfelvételeken keresztül. Forgács Péter a magyar kivándorlók első hullámát, az 1890 és 1921 között hazánkat elhagyókat ábrázolja. Ez az időszak egybeesik a mozgókép születésével, ennek megfelelően a rendező meglehetősen gazdag kép- és hangarchívumból állította össze százperces filmjét. Forgács munkáját megelőzendő az Ah, Amerika!, Orosz István harmincperces animációs filmje láttatja sajátos módon az amerikai álmot, nagyjából ugyanazt az első nagy hullámot ragadva meg a magyar exodusból, amelynek végét az első világháború kitörésére helyezik.

Többek között ezt a filmet is pódiumbeszélgetés kíséri, az "amerikai álmot" feszegetve, illetve, hogy a tengeren túli lét hogyan jelenik meg a magyar filmben, milyen magyar történetek és filmhősök teremtek Amerikában. A vasárnap estig tartó fesztivál csupán mustra, mely mind szélesebb nézőközönséget kíván megszólítani.