Kultúra

Megújulás a Kossuth Lajos utcában

Rejtett érték: Úgy tűnik, tévednek a nyilvántartások a pesti belváros nemrég megújult egyik házának keletkezési idejéről

Nem 1926-ban, hanem valószínűleg 1907 előtt épült fel a pesti belvárosban, a Kossuth Lajos utca 13. szám alatt álló ház – ez derül ki legalábbis, ha összevetjük a kerület és a városvédők nyilvántartását egy ELTE-n született doktori disszertációval. Az egykori Úttörő Áruház részét is képező palotában a közelmúltban élelmiszer-áruház nyílt, egyúttal a homlokzatát is felújították. Alkotója minden bizonnyal Hubert József, a múlt századfordulón számos neobarokk és szecesszióba hajló bérpalota, banképület tervezője.

kossuth-utca
Az egykori Úttörő Áruház épülete eredeti szépségében látható (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Régóta haldoklik az V. kerület egykor pezsgő főutcája, a Kossuth Lajos utca, a szürke hangulatban azonban legalább néhány homlokzat kezd megújulni – most épp a Ferenciek terei egykori Királyi bérházon dolgoznak –, egy-egy ritka új üzletnyitásra is sor kerül. Bár a csiricsáré portálok igényesebbre cserélése, esetleg archív dokumentumok és fotók alapján az eredetihez közelire visszaalakítása úgy tűnik, szintén várat még magára, ahogy az is, hogy színvonalas boltok költözzenek ide. A régóta tervezett forgalomcsökkentésről, a járdák szélesítéséről nem is beszélve.

Az egykor a Görög-üzletháznak épült, majd az Úttörő Áruház részeként működő Kossuth Lajos utca 13. szám alatti palota földszintjén a közelmúltban az egyik ismert diszkont élelmiszerlánc nyitott üzletet, több hónapnyi átalakítás után. A cég már több ilyen, értékmegőrző építkezést végzett: a ferencvárosi Tűzoltó utcában, az egykori laktanya tömbje mögötti több mint százéves, míves lovardát állította helyre, a XI. kerületi Hengermalom út és Sopron út sarkán pedig a hatvanas-hetvenes évekbeli modernista ipari építészet kisméretű, izgalmas formájú csarnokát őrizte meg.

Felmentés a plázatörvény alól

Visszatérve a Belvárosba, a Kossuth Lajos utca 13.-ban a földszint és a félemelet archív fotókon látható régi portálját bár nem állították vissza, a megvalósult homlokzat tűrhető, az Úttörő Áruház korszakához képest pedig lényegesen jobb. Lapunk kérdésére a kerület azt közölte: a portál kialakítása és a homlokzat színkiválasztása is az örökségvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon történt. A homlokzat az élelmiszerbolt kialakításával egyidejűleg újult meg – és ez üdvözlendő –, jelenleg egységes fehér színű. A régi fotók tanúsága szerint azonban, a díszek eltérő árnyalatainak köszönhetően, élénkebb lehetett. Kérdésünkre az önkormányzat azt is elmondta, hogy 2013-ban pályázaton értékesítették a pincét, a földszintet és a félemeletet, az összesen csaknem ezernégyszáz négyzetméterből csak az előbbi kettőt használja az áruház, alul raktárak, kiszolgáló helyiségek vannak. Felvetettük azt is, hogy a „plázastoptörvény” alól vajon milyen indokkal kapott felmentést a beruházás, s az önkormányzat tájékoztatása szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium azzal adott szabad utat, hogy a bolt az utca revitalizálásához is hozzájárult a romos épületrész felújításával, emellett környezetbarát és energiatakarékos kialakítással jött létre, valamint az utca forgalmát sem zavarhatja. Az illetékes kormányhivatal kikötötte, hogy a Kossuth Lajos utca érintett szakaszának útpályája nem vehető igénybe rakodásra, nem lehet akadályozni sem a gyalogos-, sem a gépjárműforgalmat.

Téved a nyilvántartás?

Az egyébként fővárosi védettség alatt álló házról mind az V. kerület értékvédelmi listája, mind pedig a Budapesti Városvédő Egyesület kiadványa, az Adatok a Belváros történetéhez című kötet azt írja, hogy 1926-ban épült. Ám ha megnézzük szelíd arányait a zárterkéllyel, filigrán vaskorlátokkal, a gazdag, de finom növényi ornamentikás díszítését – az ablakok mellett és között, a főpárkány alatt, a homlokzatot tagoló pilasztereken –, egyszerűen nem illik a húszas évek kissé esetlen neobarokk hullámába. Tovább nyomozva rábukkantunk Rozsnyai József művészettörténésznek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárának az ELTE művészettörténet tanszékén készült doktori disszertációjára, amelyben az szerepel: a házat 1907 előtt, Hubert József tervei szerint építtette a megbízó üvegkereskedő, Görög István.

Feltűnő, hogy az építész ekkoriban tervezett másik bérpalotája, a mai Bartók Béla út 16. szám alatt álló ház (Pálházy József volt a megbízó) rokonságban áll ezzel, a tömegformálás és a díszek alapján – mindkettő már a bécsi szecesszió és a neobarokk sajátos elegyét mutatja, írja a szakember.

Hubert Józsefről a művészettörténész azt írja: 1846-ban Pozsonyban született, majd Zürichben végezte építészeti tanulmányait, méghozzá a neves Gottfried Sempernél (aki például a drezdai operaházat, a bécsi szépművészeti és természettudományi múzeumokat, valamint a Neue Hofburgot tervezte). Budapesten letelepedve 1880 körültől dolgozott, nevéhez az újpesti református templom neoklasszicista épülete és a mai Rákóczi út 10. szám alatti, neoreneszánsz jegyeket mutató Treichlinger-bérpalota köthető a korai éveiből.

A neobarokk vonzásában

Móry Károllyal társulva a Dreher családtól kapott számos megbízást: az 1885-ös Országos Kiállítás sörcsarnokát is ők tervezhették, majd nem sokkal később, a család megbízásából, 1888-ra felépült a mai Kossuth Lajos utca 4. szám alatti bérpalota is, amely jelenleg kupolája nélkül látható. Rozsnyai József közlése szerint ez lett az egyik első neobarokk ház a fővárosban. Érdekesség, hogy az utca kétszeri kiszélesítése miatt bár eleinte nem lógott be a szabályozási vonalba, 1894-re már igen, így a főhomlokzatát lebontották, és öt méterrel hátrébb újra felépítették, a kupolát pedig eltolták – nem városi legenda, dokumentumok igazolják. Hubert 1894-től már egyedül dolgozott, másik érdekes háza a sörgyárosék 1899-re felépült újabb palotája, amely a Wesselényi utca és a Károly körút sarkán ma is áll, igaz, szintén kupolája nélkül. Itt már a szerencsére megmaradt gazdag díszítéseken szecessziós hatást is találunk. Rozsnyai a dolgozatában úgy véli: Hubert József minden bizonnyal a legtermékenyebb neobarokk építészünk volt, és munkásságában a mennyiség mellett a minőség is szerepet kapott nem egy épületen. Nevéhez fűződik még Monarchia-szerte számos fióképület az Osztrák–Magyar Banknak, a fiumei postapalota tervezése, valamint a bajmóci Pálffy-kastély középkorias-romantikus átépítése, és a felsőelefánti kastély átalakítása. A stílusirányzat egyébként rendre meghatározó volt Hubert munkáin egészen a haláláig – amely 1915-ben vagy 1916-ban érte, nem tudni pontosan.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom