Magas gótika Szatmárban

Az Árpád-kori Kaplony nemzetségből származó Vetési Albert 1410 körül született a szatmári Vetésen, az ősi Károlyiakkal rokon birtokos családban. Egy fivére mellett három leánytestvére volt, 1430-ban a bécsi, két évre rá a padovai egyetemen tanult, 1433-ban már Zsigmond király kíséretében utazott Rómába. Kihasználva az alkalmat, búcsúengedélyt kért és kapott IV. Jenő pápától a vetési Szent Miklós-plébániatemplom számára. Majd 1446–56 között az erdélyi székesegyház főesperese volt, mindkét jog doktora, 1455-ben V. László király követe a Szentszéknél, Nápolyban és Velencében. Ezután 1456–59 között gyulafehérvári prépost, udvari alkancellár, 1458-tól 1486-ig pedig veszprémi megyés püspök és titkos királyi kancellár volt, Mátyás király vezető diplomatája Rómában és Velencében. A török elleni segélyről tárgyalt III. Callixtus pápával. Utolsó útján, 1475-ben ő kötötte meg Mátyás és Beatrix házasságát, 1476. december 12-én Budán a nádorral együtt megkoronázta, majd felkente királynévá az arát. A főpap 1486. június 18. előtt halt meg Veszprémben – olvasható (részben) a Magyar Katolikus Lexikonban.

A veszprémi Várszékesegyháztól északra található, 11. századi Szent György-körtemplom 1957-ben történt feltárásakor a régészek rábukkantak Vetési püspök sírhelyének reneszánsz stílusú, vörös márvány fedőlapjára, amely az évszázadokon át tartó hódoltságot, háborúkat, sokszori bontást és építkezést túlélve lappangott.

Vetés az Árpádok kora óta ismert település, nevét már a 13. században említik egyházi oklevelek. Szent Miklós püspöknek felajánlott temploma a tatárjárás előtt megépült, 1241-ben azonban nagy részét lerombolta a mongol horda. Aztán 1256-ban hallani ismét felőle, amikor a kegyurasága, „Ördög” Kristóf comes a nagyváradi kanonokoknak adományozta a puszta birtokot. Tíz évvel később V. István király visszavette és átadta a falut a Kaplony nemzetségbeli Simonnak, aki – mint a Vetésiek őse – hét évszázadon át virágzó családot alapított a helységben.

A település plébániája az erdélyi (gyulafehérvári) püspökség szatmári főesperességéhez tartozott, 1333-ban Kozma, 1334-ben Miklós nevű papját említette a pápai tizedösszeírás, I. (Nagy) Lajos király uralkodása idején Szatmár jelentős egyházközségei közé tartozott a település. Vetési Albert a Vatikánban 1433-ban megszerzett búcsútartási jog révén még több „péterfillérhez” és egyéb javakhoz, bevételekhez juttatta egyházát. A nagyformátumú püspök, egyházi és politikai személyiség nem feledkezett meg szülőhelyéről: a vetési templom nagyszabású átépítése a gótikus stílus jegyében az ő jóvoltából történt az 1458–60-as években.

Szatmárnémetitől nyugatra, alig tíz perc autóútra fekszik a négyezer lakosú – negyedrészben református magyarok lakta – település. Északi szélén, a rakoncátlan Szamos magas árvízi gátjának tövében áll a tornyos református templom. Apszisa fél nyolcszögzáródású, három sarkán egyenes támpillérekkel, amelyek a meredeken csúcsíves, kétszakaszos, kőbordás csillagboltozat oldalnyomását csillapítják. A hengeres faloszlopok alul cifrán faragott ornamensekben végződnek.

Alacsonyabb és laposabb ívű a gyülekezeti tér felől nézve a bevakolt diadalív. A szentély északi falában található kőfülkében kívülről alig észrevehető, különös formájú faragvány rejtőzik, nem messze tőle az egykori sekrestye csúcsíves ajtókeretét láthatjuk. Két-két gótikus ablak nyílik a hajó és a szentély déli oldalán, a bejárás dél és nyugat felől egyaránt lehetséges a templomba. Neogótikus formajegyeket mutat a kétemeletes harangtorony, azonban belülről látva a masszív téglaarchitektúrát, kétségtelen a 14–15. századi keletkezése. Egy 19. századból fennmaradt rajzon ugyancsak jól látszódnak az eredeti lándzsaíves ikerablakok. A déli hajófalba magasan befalazott pajzscímeren gótikus lovagi sisak és madaras tollforgó, valamint bevésett A és V betűk hirdették Vetés püspök emlékét.

Egy festett fakazettára 1796-ban írt emléksorok szerint a templom „1794-dikben a véletlen támadott tűznek által az kő falán kívül egészen hamuvá tétetett. Mely hamvából ezen Ref. Ekl. tagjainak költségével felépíttetett Ns. Odor Gábor mesterember által”.

Legutóbb az elmúlt esztendőkben került sorra az épület alapos külső-belső felújítása.