Kultúra
Huszti városlátogatás
Rejtőzködő Magyarország 744.
1272-ben Felszász néven, 1355-ben Feketeardóval együtt részesült kiváltságokban, utóbb I. (Nagy) Lajos jóvoltából. A település 1378-ban került földesúri fennhatóság alá. IV. (Kun) László és III. András királysága idején (1272 és 1301 között) építették az országutat őrző kővárat, amelyet 1672-ben II. (Habsburg) Lipót császár parancsára leromboltak. Hej, Kun László, nem kellett volna hatalomra segítened a senki fia habsburgi Rudolf várurat a morvamezei csatában!
Királyházától mindössze félórás autóút Huszt. Élénk forgalmú – 28 ezer lakosú –, rendezett kisváros a kanyargós Tisza és a sebes vizű Nagy-ág találkozásánál. Huszt egyike volt a négy királyi sókamaravárosnak Máramarosban, melyeket Károly Róbert emelt oppidium (mezőváros) rangra 1329-ben (Visk, Técső és Sziget mellett). Hunyadi Mátyás 1472-ben Hosszúmezőt is a kamara joghatósága alá helyezte, ötödiknek.
Magyarország széthullása (1526 – 1711) alatt gyakran cserélt gazdát és élt át vészterhes időket a település.
Huszt legrégibb építménye a folyótorkolat fölé magasodó sziklavár. Királyi parancsra emelték a 14. század első felében, első írásos említése 1353-ból való. A sóbányák vidékét és a szállítás útját vigyázta. Zsigmond király 1392-ben Balk sé Drág vajdának (utóbbi a Drágfyak őse) adta. 1405-től visszaszállt a koronára. Mátyás király 1458-ban a várba záratta anyai nagybátyját, a pártütő Szilágyi Mihályt; 1485-ben Beatrix királyné „tűpénze” volt Huszt. 1526-tól a mindenkori erdélyi fejedelmeket szolgálta a vár, ellenállva a tatárok, majd – 1661-62-ben – a törökök utolsó ostromának. 1703 után a Rákóczi-szabadságharc egyik fészke volt a vár, a Nagyságos fejedelem többször is időzött falai között. 1711-ban osztrákok elfoglalták el, erről az időről mesél Jókai Mór A huszti beteglátogatók című elbeszélésében. 1766-ban villámcsapásból tűzvész keletkezett, 1798-ban szélvihar pusztította tovább a várat, melynek többé nem volt lakója.
A város közlekedési központja mellett, kőfallal kerített szűk telken található Huszt református egyháza. Szász bányásztelepesek alapították a várépítéssel egy korszakban Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére; Gergely nevű papja 1333-ban 36 garas adót fizetett pápának. A templom alaprajza, méretei és gótikus formajegyei pontosan megegyeznek az átlagosan 12,5 méter (hét öl) belső hosszúságú, fél nyolcszög szentélyű beregi és ugocsai egyházakéval. Öt és fél méter széles a két csúcsíves boltszakaszú templomhajó, itt szűkebb a diadalív nyílása és az alig négy méter belméretű apszis. Ami kiemeli társai közül, a magasabb kereszt- és csillagboltozat, a meredek nyeregtető, és az égbe törő négyemeletes harangtorony. Mintha a cinterem – templomkert – szűkösségéből akart volna kitörni az istenháza.
A plébánia templomot 1523-ban – hat évvel Luther Márton fellépését követően – a vallást váltott helybeli protestánsok foglalták el. Megmagasították az erődfalat1455-ban, ők építették az ácsolt erkélyű, meredek zsindelysisakos tornyot. Öreg harangja 1578-ban készült, a kisebbet, felirata szerint „Huszt város öntette 1683-ban Kökényesdi Demeter hadnagyságában s Beregi István bíróságában”.
Két keskeny, gótikus ablak nyílik a templomhajó déli falában, közöttük helyezkedik el a csúcsíves kőkeretes kapu. A szentély haránt támpillérei között három középkori ablakon át jut be világosság, Isten bárányát ábrázoló faragott zárókőben találkoznak a profilozott boltozati bordák ívei. Az északi fal fülkéje szolgált az úrfelmutató tárolására, az apszisból nyíló, dongaboltozatos sekrestye ugyancsak középkori. Régi kegytárgyai közül az 1640-ben készült úrasztali kelyhet és tálat Bethlen István erdélyi fejedelem – Máramaros főispánja – adományozta az eklézsiának. Mesterremek a torony alatti díszes főbejárat csúcsíves, négyszer tagolt, párkányos rézsűs béllete.
Budapesti régészek a 19. században kutatást folytattak, a templom bemeszelt fala mögött netán lappangó középkori falképek reményében. 1888-ban Sztehlo Ottó lerajzolta a szentély déli falán megtalált, hat ószövetségi apostolt ábrázoló freskó sorozatot. További szentképek és bibliai jelenetek töredékei kerültek felszínre a 2002 és 2004 közötti feltárások során, az északi hajófalon a Szent Keresztre rátaláló Ilona bizánci császárné, továbbá Szent István és Szent László királyok kardos-pajzsos – fej nélküli – alakjai láthatók. Huszt város legismertebb irodalmi emléke az 1831-ben itt járt Kölcsey Ferenc költeménye, végén a híres mottóval: „Hass, alkoss, gyarapíts: s haza fényre derül!”