Elveszett templom a belvárosban

A főváros Kiskörútja, illetve a nagyjából a Deák Ferenc utca vonalában húzódott egykor a késő középkori (második) pesti városfal: néhány ház udvarán, vagy a Bástya utcai kis parkban a szomszédos ház tűzfalában ma is látható több szakasza. A néhai, a 18. század legvégén sorban lebontott kapuk közül a mai Kálvin téren állt a Kecskeméti kapu, és az innen észak felé átvezető útvonal évszázadok óta az egyik legfontosabb Pest életében. A közelben, a forgalomcsökkentés óta a leginkább egy mediterrán piazzára emlékeztető Egyetem tér sarkán – a középkori utcahálózatot még nagyjából őrző területen – áll egy méretes, szigorú, törtfehér homlokzatú, kétemeletes épület. Valójában nem is egy: szinte a tömb negyedét elfoglalja a több ütemben kiépült egykori pesti klarisszakolostor 18. századi épületegyüttese – ma az ELTE rektori hivatala és más vezetőségi irodái működnek itt –, amely így falaiban és formájában még őrzi a 19. század végi városrendezési mánia miatt lényegében elpusztított óváros emlékét.

A törökök kiűzése után a klarissza rend bár a 18. század elején elkezdte építtetni a budai Várban lévő kolostorát, ezt kiegészítendő a vezetőség létre kívánt hozni egy pesti zárdát is. Ám Pest városával vitázva csak telkenként, ütemezetten jöhetett létre, több évtized alatt – olvasható a Hg.hu portálon megjelent történeti összefoglalóban.

Része volt egy 1739 körül elkészült templom is, amely alig negyven év után, a szerzetesrendek 18. század végi feloszlatásával megszűnt, és emeletekre osztották a terét. E cikk szerint képek, rajzok nem maradtak fenn róla, csak leírások, emellett alig néhány metszeten bukkan fel a tornya. A művészettörténeti vélemények szerint valószínűleg Mayerhoffer András, a híres barokk templom- és kastélyépítő dinasztia tagja tervezte.
Az egész néhai kolostort különféle funkciókra használták az 1800-as évek legelejétől: egy rövid ideig papi szeminárium volt, majd több mint száz évig a királyi főzálogház használta, 1847-ben klasszicista stílusban alakítottak rajta. Majd az 1920-as évektől egy felsőkereskedelmi iskola használta, a második világháború idejétől a Műegyetem kezelésébe került, végül az ELTE kapta meg. A néhány évtizeddel ezelőtti rekonstrukció alkalmával pedig eltüntették a neobarokk, a régi fényképeken még látható vakolatarchitektúráját, és jóval egyszerűbb, a falkutatások eredményei alapján készült, kő ablakkeretesre alakították, kicsit talán a klasszicizmust megidézendő.

Az Egyetem tér felőli, amúgy különös módon a csak a földszinten lecsapott sarkon az 1838-as nagy árvíz centenáriumán felavatott emlékdombormű található, az elöntött területeket ábrázoló Pest-Buda térképpel. Az épületegyüttes javarészt kétemeletes, de a Királyi Pál utcában, ahol a homlokzat megtörik és követi az utca vonalát, furcsa, ugyanekkora magasságú, de egyemeletesre váltó szárnya is van, a Szerb utcában pedig egy földszintes kis ház csatlakozik még hozzá. Az utcáról talán nem is hinnénk, de három udvara van, közülük kettő méretes, négyzetes alakú, sok növénnyel. A középkori telekosztást, de voltaképp a barokk kori Pest lelkét is máig őrző épületegyüttes elveszett templomára már csak a torony csonkán megmaradt, átlagos tetőzettel fedett hasábja utal a figyelmes szemlélőnek.