Kultúra
Elhunyt Keres Emil színművész
„Hórihorgas alakja kitörölhetetlenül él bennünk”

Temetéséről később intézkednek, az elhunytat a teátrum saját halottjának tekinti. „Búcsúzunk Emil bácsitól, akinek hórihorgas alakja, okos szeme, kedves mosolya kitörölhetetlenül él bennünk tovább” – írja a teátrum közleménye. Utolsó szerepe Schnitzler Anatol és a nők című darabjában az öreg inas, Franz volt: „A játékában megbújó óvó szeretet, lényeglátó bölcsesség, mely őt magát is jellemezte, nagyon fog nekünk hiányozni” – búcsúzik tőle színháza. Keres Emil 1925-ben született, pályáját 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházában kezdte, majd a Nemzeti Színház, a szolnoki Szigligeti, 1961-től a Jókai, aztán a Thália Színház művésze volt, 1973–1985 között a Radnóti Színpad igazgatója és színésze, ugyanekkor a Színházművészek Szövetsége előadóművész tagozatának elnöke volt. Direktori munkájának vége, 1985 óta a Radnóti Színházban játszott, emellett népszerű, kiváló versmondó volt. Főbb színpadi szerepei Horatio (Shakespeare: Hamlet), Petruchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Raszkolnyikov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Josef K. (Kafka: A per), Szűcs úr (Szakonyi: Adáshiba). Filmekben is játszott, többek között a Húsz óra, Az aranykesztyű lovagjai, a Próféta voltál, szívem, a Szemüvegesek, a Hekus lettem, a Kojak Budapesten, A hecc, valamint a Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című alkotásban.