Baán László: Nő a ligeti zöldfelület

– Egyes vélemények szerint kérdéses, hogy a városligeti múzeumi negyed részeként felépülő Új Nemzeti Galéria valóban kevesebb területet foglal-e majd el a lebontandó Petőfi Csarnoknál, amely hol öt-hatezer, hol tízezer négyzetméteres alapterülettel jelenik meg a dokumentumokban. Pontosan mi a helyzet?

– A Petőfi Csarnok nemcsak az épületével, hanem a lebetonozott szabadtéri színpadával is több ezer négyzetmétert foglal el a ligetből: így a lebontásra váró intézmény ma összesen több mint tízezer négyzetméteren terül el. Noha az Új Nemzeti Galéria épülete többszintes, és ezért természetesen nagyobb épület lesz, mint a Petőfi Csarnok, alapterüle­tét tekintve kevesebbet foglal majd el a ligetből. Magyarán: a Petőfi Csarnok és a környezetében lebetonozott területek visszabontásával, majd az Új Nemzeti Galéria megépítésével a park zöldfelülete is növekedik majd a jelenlegi állapothoz képest.

– Nemrég új látványterveket hoztak nyilvánosságra a galériáról, amelyeken jelentősen egyszerűsödni látszanak például a homlokzatok. Többen a japán SANAA építésziroda pályázaton nyertes gondolatainak elvesztésétől tartanak. Ugye nem „olcsósodik” el a terv?

– A nemzetközi tervpályázat a lényegét tekintve egy dizájnpályázat volt, amikor is a versengő építészek a leendő épület alapvető formáját és funkciósémáit rajzolták meg. Ahogy a világon mindenütt, úgy az Új Nemzeti Galéria esetében is egy hosszú, mintegy másfél éves egyeztetési folyamat zajlik a nyertes tervezőkkel. Elkészülnek a kiviteli tervek, vagyis véglegesül a leendő épület minden egyes részlete. Először a múzeumi-intézményi funkcióknak való teljes megfelelőséget kellett megteremteni, itt tartunk most. És ezt követően véglegesedhet az épület külső megjelenése. Ez ugyanolyan játékos és légies lesz, mint a legelső látványterveken.

– A Városligetben mélygarázsokat is építenének, néhány múzeum jelentős föld alatti területeket kap. Több vélemény szerint mindez befolyásolhatja a talajvizet, veszélyeztetve nem csak a park növényzetét, de a környék házainak stabilitását is. Jogos az aggodalom?

– Egyértelműen nem. A vonatkozó hidrogeológiai szakvélemények szerint a talajvíz szintjében semmilyen olyan változás nem lesz, ami bármiféle gondot okozna akár a park növényzetének, akár a környék házainak állagában.

– Az Építészfórum.hu-n több tanulmány is olvasható, amelyek szerint ellentmondások vannak a dokumentumokban a Városliget pontos definíciójáról, a park pontos területéről, illetve hogy több hamis adattal, szándékos csúsztatással próbálják meg a zöldterület bővítését igazolni. Hogyan számolnak önök?

– Ha valaki elfogulatlanul nézi a tényeket, annak evidens, hogy épp a csúsztatással vádolók csúsztatnak, nem is kevéssé. Nincs olyan számítási mód, amely szerint a Liget Projekt megvalósításának köszönhetően a jelenlegihez képest ne növekedne számottevően a Városliget zöldfelülete. A fővárosi önkormányzat szakemberei által meghatározott módszertan szerint a jelenlegi hatvan százalékról hatvanötre növekszik a zöldfelület aránya. De ha bármilyen más konzekvens módszertannal számol valaki, a növekedés akkor is nyilvánvaló. S ez a lényeg, amit kezdettől fogva állítunk: a liget tervezett fejlesztése és megújítása nem a zöldfelületek csökkenését, hanem növekedését hozza magával. Ez tény, amit mindenki érzékelni fog, bárhogy is próbálják az ellenzők a fordítottját sulykolni.

– Ott van ugyanakkor még az Országos Településrendezési és Építési Követelmények, az OTÉK előírása a parkok maximális beépíthetőségére, ennek az új múzeumokkal nem felel majd meg a Városliget, nem igaz?

– Már ezen szabályozás 1997-es megalkotásának pillanatában is messze felette volt a Városliget beépítettsége az engedélyezett háromszázalékos felső határnak. Ebből az következik netalán, hogy a liget azóta nem park? Ha komolyan vették volna akkor a liget sajátos és egyedülálló karakterét, akkor bizony egy külön Városliget-szabályozást kellett volna létrehozni az OTÉK-en belül, ahogy ezt most – más módon – a Városliget-törvény és a fővárosi önkormányzat által ennek alapján elfogadott Városligeti Építési Szabályzat megtette. Az egész Európában egyedülálló módon gazdag és több mint százéves hagyomány eredménye itt a kulturális és rekreációs intézményrendszer, az Állatkert, a Műjégpálya, a Széchenyi fürdő és a múzeumok jelenléte. Ha másmilyen Városligetet szeretnénk, akkor 1866-ban, az Állatkert megnyitásakor és az azt követő néhány évtizedben kellett volna másképp döntenie a városnak, de elő­deink így határoztak. S hogy jó döntés volt az intézmények Városligetbe telepítése, azt mutatja a minden más hazai közparkot messze meghaladó látogatottsága.

– A tervezett útlezárásokból, új metrómegállóból mikor lehet valami?

– Nyilván nem 2018-ra, de úgy gondolom, 2020 körülre megvalósulhat a nagy részük, ez többletforrást is igényel. A Vágány utca a kiszélesítése révén átvehetné a lezárandó Kós Károly sétány szerepét, bár mértékadó vélemények szerint ha a Kós Károly sétányt lezárnák, a Hungária körút már most is megfelelően elosztaná a jelenleg a ligetre zúduló forgalmat. A Hermina úti, kétkijáratos, az 1-es villamoshoz is kapcsolódó új kisföldalatti-megállóról és a Mexikói út térségében építendő új P+R parkolókról zajlanak az egyeztetések.

– Még mindig nem sokat tudni a liget közepén álló Olof Palme Ház sorsáról. Tényleg vendéglátóhely lesz? Nem volna alkalmas a Liget Projektből kihúzott valamelyik múzeumnak, a fotóművészet vagy az építészet bemutatására, akár föld alatti bővítéssel?

– A ma – egyébként bármilyen ligeti, budapesti, sőt magyarországi kötődése nélkül – Olof Palméról elnevezett, egykoron Műcsarnoknak készült, ám kiállítási célokra már az 1885-ös átadását követően kicsinek bizonyult pompás épület rekonstrukcióját követően egy olyan rendezvényház lesz, amely a vendéglátó funkció mellett megidézi majd a nemcsak a liget, hanem Magyarország történetének egyik fénypontját jelentő millenniumi kiállítás időszakát is.

- A projektből törölt fotómúzeum ügyében történt valami előrelépés, hogy mégis létrejöhessen, legalább a környéken valahol?

– Ismert, az egyik nagybank támogatja a Kecskeméten, alapítványként működő Magyar Fotográfiai Múzeu­mot, és a ligetben tervezett, majd elvetett új épület létrehozásának finanszírozásában is részt vett volna. A kérdés nem került le a napirendről, s jó volna, ha a fotómúzeum a Városliget szűk környezetében kaphatna helyet. Erről egyelőre nincs döntés, de korántsem lehetetlen.

– Nemrég egy kormánydöntés érintette a Liget Projekt pénzügyeit: elvontak több mint hárommilliárdot, de közben ugyanennyit elkülönítettek a Vajdahunyad vára rekonstrukciójára. Jól gondoljuk, hogy ez csupán az egyik zsebből a másikba került?

– Így van, ugyanarról az összegről és célról van szó, annyi történt, hogy a költségvetési fejezeti logika alapján egyik sorból a másikba került.

– Bár nem ön vezeti a Közlekedési Múzeumot, a projektben mégis érintett az intézmény, hiszen teljesen újjáépítik és a föld alatt bővítik. Biztos, hogy jó döntés ez, és alkalmas lesz ezen a helyen a bemutatkozásra?

– Ez a második világháborúban súlyosan megsérült, majd csak töredékesen helyreállított, egykor pompás épület méltó a felújításra. Ez volt a kontinens egyik első közlekedési múzeuma, és hagyományai okán megérdemli az újrakezdést. A térszint alatti bővítménye természetesen nagy tömegű közlekedési eszközök bemutatására is alkalmas lesz, az eddigieknél sokkal több kiállítótér áll majd rendelkezésre. A földszinti hatalmas csarnok ingyenesen látogatható közösségi térré válik, néhány kiállítási eleme bevonzza majd a látogatókat, akik az eddigieknél sokkal átfogóbb és élményszerűbb tárlatokon pedig esszenciális ismereteket kapnak a közlekedéstörténetről és ezzel az ország, valamint a főváros kultúrtörténetének egyik fontos vetületéről. A közlekedéstörténet ligeti „anyaintézményéhez” eddig is számos társkiállítóhely kapcsolódott szerte a városban, vagy éppen annak határain túl, s ez nyilván perspektivikusan is így lesz, csak éppen megújult vagy új kiállítóterek révén.

– Jelenleg is zajlik a Szépművészeti Múzeum egyik felének felújítása. A Román Csarnok, a Michelangelo Terem és számos más helyiség újra megnyílik a közönség előtt. A Nemzeti Galériával egyesülő gyűjteményt milyen lépésekben költöztetik majd be?

– A rekonstrukció 2017 végén fejeződik be, ekkor kezdődik a Magyar Nemzeti Galériából a régi magyar művek visszaköltözése, hiszen azokat 1975-ben innen vitték el. A Szépművészeti, ugyanúgy, ahogy megnyitásától kezdve fél évszázadon át, ismét a magyar és a nemzetközi művészet közös gyűjtő- és bemutatóhelyévé válik. Legalább egy-másfél éves, többszakaszos folyamat lesz a teljes beüzemelés. A Román Csarnok 2018 tavaszán nyílhat meg, ősszel pedig több megújult állandó kiállítási egység. A 19–20. századi művek pedig majd az Új Nemzeti Galériába kerülnek, annak elkészülte után.

– Intézményi szempontból hogyan néz majd ki a városligeti múzeumi negyed, illetve a Szépművészeti és a Galéria?

– Utóbbi kettő úgy, ahogy most, egységes intézményként működik a jövőben is. A ligetben önálló marad minden itt lévő vagy ideköltöző intézmény: nem lesz „szuperintendáns”. Természetesen folyamatos konzultációk lesznek a közös rendezvényekről, az esetleg egymáshoz kapcsolódó kiállításokról.

– Az utóbbi években több, a múzeumi életben maghatározó külföldi helyen is szerepelt a régebbi mestereket bemutató Mesterművek Budapestről sorozat. Ennek és az önök közreműködésével szintén fontos nemzetközi helyszíneken bemutató, a huszadik század eleji magyar modernizmust felvonultató tárlatnak hol és mikor lehet folytatása?

– A római, milánói, párizsi vendégség után a Mesterművek Budapestről című kiállítás Madridban, a Thyssen-Bornemisza Múzeumban mutatkozik be tavasszal, a múzeum megnyitásának huszonötödik évfordulóján. Ezt követően szeretnénk a tengerentúlra is elvinni az anyagot, tárgyalásokat folytatunk erről, de részleteket még nem árulhatok el. A modern magyarokat fókuszba állító válogatás újabb állomása Varsó lesz 2017-ben, újabb kiállítások is felmerültek, de konkrétumokat még itt is korai volna mondani.

– Idehaza milyen időszaki tár­­latokkal készülnek?

– Folytatjuk az Ueckerrel és Im­mendorffal megkezdett német sorozatot, a 2017-es Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitó eseményeként március 31-től az egyik legjelentősebb kortárs német képzőművész, Georg Baselitz munkáit mutatjuk be, a mester maga is eljön az eseményre. Ősszel lesz egy izgalmas, átfogó tárlat a hatvanas évek magyar művészetéről, a legjelentősebb magyar életműveket bemutató sorozatban pedig a 2017-ben nyolcvanéves Korniss Péter fotóművész alkotásait láthatják majd az érdeklődők.