Ady Endre csónakos fejfája

A költő halálának pillanatával, 1919. január 27-ével kezdődik A föltámadás szomorúsága című Ady Endre-kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az első képek, amelyeket a költőről látunk, Ferenczy Béni Ady a halottas ágyon című ceruzarajza, valamint Szőnyi Lajos fényképe. A kifüggesztett leírásokból szinte percről percre nyomon követhetjük a halála utáni eseményeket. A költő temetésén ezrek vettek részt január 29-én. A Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, a szertartás két órakor, Haypál Benő református lelkész búcsúztatójával kezdődött, majd négy órakor indult el a halottas menet a Kerepesi úti temetőbe, ahol Jókai Mór sírjával szemben helyezték örök nyugalomra.

A kiállításon felvételek, hanganyagok, relikviák, fényképek és kéziratok mesélnek a költő életútjáról és utóéletéről. Az egyik dokumentum Ady Endréné Boncza Berta levele, amelyben Ady haláról és temetéséről számolt be a költő édesanyjának, Ady Lőrincnének. Mint írta: „Temetéséről a magyar nemzet gondoskodott. Fejedelmi volt, nagy és megérdemelt. (…) Sírja a legszebb helyen van, szemben a Jókaiéval. (…) Gyászomat büszkén, csendben és Ady Endréhez méltón viselem.” Majd a Filmhíradó tudósítását is megtekinthetjük Ady temetéséről, amely a Magyar Nemzeti Filmarchívum felvétele.

Székely Aladár fotóművész Adyról készített legismertebb fotói is ott vannak a falon. Az ikonikus könyöklős fényképből a költő halála után százszámra készített képeslap alakú nagyításokat árusításra, s a bevételt az Ady szoboralapra szánta.

A kiállítás központi részén kapott helyet Ady csónakos, szülőfalujának jellegzetes motívumaival díszített fejfája, amelyet 1921-ben családja állíttatott. A fejfa mellett, egy üvegkoporsószerű vitrinben ott sorakoznak verseskötetei és a Vedres Márk által készített halotti maszkja. Húszéves aktív alkotó korszakában több mint háromezer cikket, ezer verset, háromszáz novellát és csaknem kétezer levelet írt, de ennek valójában a kétszeresét írhatta meg.

A tárlat utolsó egysége az Ady-szobor elkészítésének időszakát idézi fel. Temetése után néhány nappal a barátok és pályatársak részéről felmerült az igény Ady szobrának felállítására. Hosszas várakozás után a főváros vezetése nyilvános pályázatot írt ki. Nyolcvanegy művész vett részt a megmérettetésen több mint száz művel. Az elkészült alkotásokat a nagyközönség is megtekinthette a Műcsarnokban, azonban a fogadtatásuk igen vegyes volt. A bírálóbizottságnak végül Csorba László máig látható Ady-szobra nyerte el a tetszését, amelyet 1930. március 23-án avattak fel. A síremlék avatását nemcsak fotók, hanem egy filmrészlet is őrzi, amelyet tavaly hívtak elő a múzeum médiatárának tekercseiből, s érdekessége, hogy a költő édesanyja és testvére mellett József Attila is látható rajta.