Kultúra

A Concerto Budapest ünnepi hangversenyt ad az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére a Müpában

A szabadság hangjai - Liszt, Dohnányi és Beethoven műveiben

A Müpában október 24-én 19.30-kor kezdődik a Concerto Budapest ünnepi hangversenye A szabadság hangjai címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére. Keller András vezényletével Liszt Hungaria című szimfonikus költeménye, Dohnányi Változatok egy gyermekdalra és Beethoven „Eroica” szimfóniája hangzik el, Várjon Dénes zongoraművész közreműködésével.

A Concerto Budapest ünnepi hangversenyt ad az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére a Müpában
Várjon Dénes zongoraművész
Fotó: Hartyányi Norbert/Müpa

Liszt Ferenc Hungaria című szimfonikus költeménye a magyar hazafiság, a nemzeti öntudat és a szellemi tartás egyik legnemesebb megnyilvánulása. Az 1856-ban bemutatott mű a haza iránti elkötelezettség és a hősi küzdelem zenei megfogalmazása, amely a diadal és az áldozat közti feszültséget egyaránt megjeleníti. A Hungaria az első igazán magyar stílusú szimfonikus költemény, amely a Szabadságharc szellemiségét nem gyászban, hanem a jövőbe vetett hittel és felemelő erővel idézi meg.

A koncert második darabja, Dohnányi Ernő Változatok egy gyermekdalra című kompozíciója a magyar zenetörténet egyik legkedveltebb és legszellemesebb alkotása. „A humor barátainak örömére, másoknak bosszúságára” – írta az örök tréfamester a kottasorok fölé. A Gyermekdal-variációk többet árul el Dohnányi művészi személyiségéről, mint bármely megőrzött zongorafelvétele. Az 1914-ben született alkotásban aranyló derű, kifinomult mesterségbeli tudás és természetes virtuozitás fonódik egybe. A mű zongoraszólamát Várjon Dénes szólaltatja meg, akinek előadása mindig a zenei részletek iránti érzékenységet és a formai arányérzéket egyesíti.

Az est zárásaként Beethoven 3. (Esz-dúr) „Eroica” szimfóniája hangzik el, a zenetörténet egyik legnagyobb hatású és legforradalmibb műve. A komponista eredetileg Bonaparte Napóleonnak szánta a művet, ám amikor Napóleon az önkényuralom jelképévé vált, Beethoven visszavonta ajánlását. Az Eroica így az emberi szabadság és méltóság himnuszaként vált halhatatlanná. A szimfónia négy tétele egy hős útját és küzdelmét idézi meg: az első tétel hatalmas energiája a hősi akaratot, a gyászinduló a veszteség fájdalmát, a scherzo az élet újraéledését, míg a záróvariációk a megdicsőülést fejezik ki. Az Eroica az emberi kitartás, a teremtő szellem és a szabadságvágy zenei megtestesülése – mindazé, amiért 1956 hősei is kiálltak.

A program:

LISZT / DOHNÁNYI / BEETHOVEN // Várjon / Keller

2025. október 24., péntek 19:30 – Müpa

LISZT: Hungaria, szimfonikus költemény, S. 103
DOHNÁNYI: Változatok egy gyermekdalra, op. 25
BEETHOVEN: 3. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55

Közreműködik: Várjon Dénes – zongora
Vezényel: Keller András

Kapcsolódó írásaink