Kultúra
Emlékkönyv Kun Péterről, a tragikus sorsú gitárzseniről + VIDEÓ
Szabó Ákos kötete teljesebb képet ad a zenész pályájáról, és vádakat, félreértéseket tisztáz
A szerző fontosnak tartotta azt is, hogy ne csak az Eddás-korszak legyen benne a köztudatban, hanem Kun Péter teljes pályaképét felrajzolja, és megmutassa, hogy tehetséges és zeneileg képzett csellista fiúból hogyan lett a legjobbak közé sorolható gitáros, illetve dalszerző és énekes. Miképpen bontakozott ki a tehetsége vidéki együtteseiben, mit tett hozzá a rengeteg gyakorlás mellett zenei tudásához, szorgalmához, alázatához és alkalmazkodóképességéhez például az, hogy apjával vendéglátózni járt. Hogyan lépett zenészként egyre feljebb, ahogy a tudása bővült.
Kun Péter zenei pályájának érdekes fejezete az is, amikor kötelező katonai szolgálata idején határőrként katonatársaival, és lakodalmakon, névnapokon, bálokban zenélhetett, mivel a laktanyaparancsnokok ezt afféle melléküzemágnak tekintették, ami pénzt hozott a laktanyának. Ezekben az években több olyan zenésszel hozta össze a sors, akikkel leszerelése után is együttdolgozott zenészként.
A gitáros fontosnak érezte azt is, hogy ne csak a lehető legjobban zenéljen, de a külseje is különleges és igényes legyen. Bőrkabátot, bőrcsizmát viselt szűk nadrággal, és nem túl sok mindent takaró atlétatrikóval. A haját hosszúra növesztette, és bár szeretett enni, tisztában volt azzal, hogy aki a színpadon legelöl áll, az nem lehet túlsúlyos. Szívesen segített a zenésztársainak is abban, hogy látványosabb, kifejezőbb külsővel lépjenek a közönség elé.
A kötet amellett, hogy inspirálóan mutatja be Kun Péter zenei pályáját, a Kádár-kort és a kilencvenes évek cégalapítós, biztonsági őrös, de mégis sok tekintetben szabadabb, új lehetőségeket hozó világát is olyan részletgazdagon festi meg, ahogyan mesélni se mindenki tudna róla, aki benne élt.
A „ bulikatonaság” története olyan magyar tévésorozatokban is megjelent, mint például a Kisváros vagy az Angyalbőrben című széria, melyeken biztosan ledöbben, aki nem ismeri a kort.
Ugyanakkor Szabó Ákos a kötet kapcsán nyomatékosan hangsúlyozta, hogy semmiképpen nem a Kádári nosztalgiát kívánta erősíteni a fentiekkel, hiszen, mint mondta, a diktatúra vérre, és az emberek csontjaira épült, csak éppen meghozta a maga kompromisszumait. De attól még ott voltak a listázások, a káderlapok, a jelentések, amelyekből mindent tudtak mindenkiről.
A Kun Péternek emléket állító könyv több fejezetben is részletesen foglalkozik a halálos baleset pillanataival, amelynek sok részletét sikerült tisztázni a dokumentumok felkutatásával és a szereplők megszólaltatásával.
De ettől még máig is szinte felfoghatatlan, ami történt: a testőr és a gitáros barátnője azért hajtott Kun Péter után, hogy rábeszéljék, ne motorozzon ittasan, és pont az az autó okozta a halálát, amivel a védelmére indultak.
Szabó Ákos kötete tisztázza, miért történhetett meg mindez, milyen emberi és műszaki tényező játszott szerepet a tragédiában, és mi lett mindennek a büntetőjogi következménye.
Megtudjuk azt is, hogyan alakult Kun Péter környezetének a sorsa a gitáros halála után.
A könyv záró részében a pályatársak méltatják Kun Péter alakját, tehetségét. Alapi István, az Edda Művek jelenlegi gitárosa, aki éppen egy időre elhagyta annak idején zenekart, és Kun Péter az ő helyére érkezett, így emlékezik meg a fiatalon elhunyt zenésztársról:
„ Kun Peti egy kivételesen tehetséges zenész volt. Sajnos még pályája elején álló gitárosként ragadta el a halál. A tudatos zene korszaka, amikor érdeklődési köre spektruma szélesre tárult, és szinte mindenféle zenét „elkezdett fogyasztani”, nem sokkal a halála előtt indult meg. Igazi rock and roll formaként emlékezem rá, nagy karriert futhatott volna be. Ami gitározási technikáját illeti: nos, sokkal jobb képességű gitáros volt, mint az akkor number one-nak kikáltott Slash."
Szerencsére számos felvétel maradt fenn gitárjátékáról, így bárki meggyőződhet róla, hogy Alapi István egyáltalán nem túloz, amit Kun Péter a gitárral csinál, az ma is eleven és izgalmas.
Szabó Ákos azért is tartotta fontosnak, hogy megírja ezt a kötetet, mert úgy gondolja, ha Kun Péter egy angol vagy amerikai fiatalon elhunyt, a fiatalok körében példaképnek számító sztár lett volna, akkor már biztosan készül róla netflixes dokumentumfilm, talán még játékfilm is, számos emlékkoncertet szerveztek volna a tiszteletére, és biztosan több könyv is megjelent volna róla.
A szerzőnek további tervei is vannak Kun Péter emlékezete kapcsán. A gitáros testvérével, Szilárddal szeretnének gyűjtést szervezni, hogy Battán felállíthassák Kun Péter szobrát. (Nem ez lenne az első magyar gitáros szobor, hiszen Radics Béla szobrát néhány éve avatták fel Angyalföldön.)
Hamarosan esedékes a Multiverzum kiadó gondozásában megjelent kötet második kiadása is. Szabó Ákos – mint lapunknak elmondta - azt is szeretné, ha Kun Péterről egy mai igényű dokumentumfilm is születne.
