Kultúra
Musical-opera ősbemutató III. Béla királyról és koráról
Interjú Nyitrai Lászlóval, az Aranyváros hercege című musical-opera zeneszerzőjével
- Az ön neve után tekintélyes lista szerepel olyan színházi előadásokról, amelyeknek a zenéjét szerezte. Hogyan kezdődött az együttműködésük Máthé Zsolttal?
- 2008 óta dolgozunk együtt. Még a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kezdődött az együttműködésünk. A vizsgadarabokhoz írtunk dalokat. Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című művét átdolgoztuk musicallé még Molnár Gyöngyi, Kiss Domonkos Márk és Bakos Kiss Gábor osztálya számára. Máthé Zsolt írt bele egy rappet a falanszter-színbe, és azóta dolgozunk együtt. Vele írtam azóta a Tanár úr kérem-et a Karinthyba, az Erich Kästner regényéből készült Emil és a detektívek című musicalt a Budaörsi Latinovits Színházba.
Együtt alkottuk az Én az Igazi című szóló musicalt Gubik Petrának . Ezt a darabot most Székesfevérváron fogja játszani Kiss Diána Magdolna. Egyébként az Emilt is felújítják ősszel Budaörsön.
A vokális diplomamunkámat is együtt írtuk Zsoltival: az Ibusár állomást Parti Nagy Lajos műve alapján. Szóval sok mindent!...
- A három éves MMA ösztöndíj időszak idén augusztusban zárul le az önök számára. Gondolták volna, hogy mire bemutatják az Aranyváros hercegét a Pesti Vigadó színpadán, Magyarországon a történelmi témák újabb hátszelet kapnak a Hunyadi révén?
- Szerintem a kosztümös történetek soha nem mennek ki a divatból. Én is szeretem a történelmi filmeket: Végignéztem például a Borgiákat és a Tudorokat is. Az a bennük, hogy fordulatosak, és míg az iskolában idealizált történelmi alakokról tanulunk, a filmekből az derül ki, hogy ők is húsvér emberek voltak. A történeteik sűrűek és összetettek, és ahhoz képest, hogy mi az, ami reálisan megtörténhet egy mai emberrel, extravagánsnak számítanak.
- Mire gondol?
- Azt hiszem, számunkra felfoghatatlanok azok a helyzetek, amiken ők keresztülmentek. Elkezdtem olvasni az Árpádházi királyokról, akik közül többeket szent királyokként szoktak emlegetni. Miközben Árpádházi király volt az is, aki egy másik Árpádházit megvakíttatott, vagy aki ólmot öntetett a fülébe, vagy kivégezte, vagy éveken át fogva tartotta.
Képzeljük el bármelyik mai államelnököt, hogy felnégyelteti a nagybátyját.
- Tudományosan nem bizonyított, hogy Szent István valóban ezt tette Koppánnyal.
- Akkoriban mindenfelé megcsináltak hasonló dolgokat, nem volt ez annyira szokatlan eljárás, ahogy Andronikoszról is fennmaradtak a rémtettei. Szerintem mai ésszel elképzelhetetlen az is, hogy István és Béla herceg apja, II. Géza 11 évesen került a trónra, és 31 évesen már meghalt. III. István 15 évesen került a trónra… És akkor beszéljünk arról, hogy ki mennyire alkalmas az uralkodásra. Mit tenne ma bármelyik –felsőosztálybeli- tini, ha hirtelen ilyen kihívás elé állítanák?
- Eszerint nagyon sokat változtunk közel egy évezred alatt?
- Manapság elképzelhetetlen az, hogy nekem valami nem tetszik, és hopp, megmérgezek ezért valakit.
- A szocializmus idejéből, néhány évtizeddel ezelőttről azért tudunk furcsa halálesetekről. Volt, aki a térdig érő Balatonba fulladt bele, más egy kohóban végezte, vagy a kilencvenes években a Margit utcában kapott halálos golyót. Moszkvában manapság is kiesik olykor valaki az ablakon.
- De azért ez már akkor sem mindennapos, és manapság talán nem kell attól rettegni, hogy bármikor megölhetnek. Mai ésszel az olyan helyzeteket is nehéz felfogni, mint amikor a herceg ellen fordul a saját anyja a hatalmi helyzet változása miatt. Vagy hogy a saját felesége fog valakit megmérgezni.
- A színészek, akikkel színpadra állítják a darabot, hogyan kezelik ezeket a témákat?
- Egy 19 éves színész, Pomázi Máté alakítja III. Istvánt, akit 15 évesen koronáztak meg. Mondtam neki, hogy gondoljon bele abba, milyen lenne, ha holnap bejelentenék, hogy mostantól ő vezetné a parlamentet. Ezek a trónörökösök nyilván jó nevelést kaptak, és erre készültek kis gyerekkoruk óta, de akkor is.
- III. Béla egyébként is nagyon különleges történelmi alak. A bizánci udvarban Manuel császár révén trónörökös lesz, de végül Magyarország egyik legjelentősebb és legsikeresebb uralkodója lesz.
- Fiatalon a bizánci udvarba kerül. Egy teljesen más társadalomban kell megtalálnia a helyét, és önazonosnak maradnia. A magyarok úgy tudták elkerülni a háborút Bizánccal, hogy Bélát Konstantinápolyba küldték, ahol eljegyezte a császár lányát, Máriát.
- Bizonyára elkötelezettséget vártak tőle a palotában.
- A keleti kereszténységhez kellett csatlakoznia, de még mélyebb elkötelezettséget kívánt tőle az a helyzet, amikor Manuel császár a fiául fogadta, neki pedig a császárt kellett az apjának tekintenie. A neve is megváltozott, Alexiosra. Valaki mássá kellett válnia, feladni valamit abból, aki addig volt.
Szerintem ezek a királyfik is vágytak a normális életre, miközben tudták, hogy a kiváltságaikért a magánemberségükkel fizetnek. Szerintem ez egy elég nagy belső konfliktus.
- Manapság az angol királyi családot is úgy figyeli a világ, hogyan tudnak egyszerre királyok, hercegek és normális emberek lenni.
- Így van.
- Az MMA hároméves alkotói ösztöndíjával készül az Aranyváros hercege című musical-opera. Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Azért nevezem musical-operának, mert végig énekelnek a szereplők, 1-2 mondat beszéd van csak benne. Akár mondjuk a Nyomorultakban. A zene szimfonikus alapú könnyűzene, klasszikus igényű szerkesztéssel és komoly énekesi kvalitásokat igényel az előadóitól.
Fehér Tibor művéből mi írjuk Máthé Zsolttal a darabot, én a zenéket ő a dalszövegeket. A Pesti Vigadóban október 27-én 19 órakor koncertszerűen fogjuk előadni a művet a Broadway Stars Company , az Aranyhang Kamarakórus, a ShowPro Europe táncosai és sok kiváló művész közreműködésével.
- Élő zenekarral?
-Ahhoz egy szimfonikus zenekarnak és egy rockzenekarnak kellene játszania a kíséretet valamint etno- és régizenei hangszereken játszó előadók is kellenek.
- Hogyan lehet zeneileg körülírni III. Béla korát?
- Ez az időszak az európai többszólamúság kezdete. Még éppen csak vége a gregoriánnak, de már megjelent Európában a többszólamúság. Ha mai füllel hallgatok ilyen korabeli darabokat, az is nagyon érdekes, mert nagyon szokatlanul modernnek hatnak.
- Úgy tudom, az ösztöndíjas alkotói munka részét képezték a zenetörténeti kutatások. Hol tudott utánanézni a kor szak zenei arculatának?
- Vannak magyar zenetörténet könyvek, amelyekben lehet olvasni a XII. század zenéjéről. Leírják, hogy milyen volt itthon a kolostori zenei élet. Nagyon sok korabeli európai zenét meghallgattam. Az is érdekes, hogy az ember zeneszerzőként mennyit csal ebben. Például a trubadúrzenék világából, amik döntően egy-két száz évvel későbbiek valahogy beemelünk-e valamit.
- Magyarországra mennyire jutott el a trubadúrkultúra?
- Pont III. Béla utolsó felesége, Capet Margit francia királylány volt, és rengeteg udvari embert hozott magával. Illetve viszonylag sok magyar kijárt Franciaországba tanulni, tehát ez a kultúra bejött az országba. Különféle Magyarországon áthaladó hadjáratok révén is érintkeztek a magyarok a nyugati hatásokkal.
A legnagyobb problémám a korabeli bizánci zenével volt, de találtam a neten egy online bizánci kotta olvasó és éneklő kurzust egy amerikai egyetem youtube csatornáján.
Sok minden fennmaradt arról, hogy különböző alkalmakkor a bizánci palotában milyen zenéket játszottak. Milyen volt a hangszer- összeállítás. Számomra izgalmas felfedezés, hogy sok ma ismert európai hangszer őse a Közel-Keletről jön.
- Ezek a zenetörténeti stúdiumok hogyan tükröződnek például a dalokban?
- Például Béla és szerelme Anasztázia duettjét egy középkori szerelmi dalformában írtuk meg. A forma középkori, a hangzás mai. Nagyon illúziókeltő, ha olyan hangzásokat, hangszer-együtteseket használok, amikről a leírások szólnak. Több olyan dal van, amelyben nem változik a basszus és hosszan elnyúlik, mert ebben a korban ezt csinálták. Amikor megszületik a bizánci császár fia, azt viccből megcsináltam bizánci neumával is.
Arra jutottam azonban,hogy mindez csak egy-egy szín lehet a darabban. A korabeli technikákat egy az egyben nem lehet átvenni, mert a mai egy más kor. A mai zenék teljesen más időkezeléssel dolgoznak. Egy folyamatos historikus stílusgyakorlat elviselhetetlen lenne a mai fül számára. Ez a darab is alapvetően mai, modern zene, amiben fűszerek ezek a hangzások, viszont azonnal megjelenik miattuk a hallgató előtt az a világ.
- Nagyon meglepett mennyire haragos, indulatos némelyik dalszöveg.
- A darab megtörtént eseményeket dolgoz fel. Andronikosz néhány éves uralma a legdurvább diktatúrák közé tartozik a világtörténelemben. A 12. században Konstantinápoly olyan volt, mint a mai New York. A normannoktól kezdve mindenki ott üzletelt. Andronikosz megölette Manuel császár fiát, a lányát, Máriát, az egész családot. Kiirtotta Bizáncban az összes olyan kisebbségit, akit csak tudott, és az összes ott üzletelő külföldit is. Néhány év után odáig jutott, hogy a saját katonái koncolták fel, és a teste szétvágott darabjait elrettentésképpen mindenfelé kiszögezték az országban.
Erről nem lehet indulat nélkül beszélni.
- Ez tehát Andronikosz dühe, amit kihallhatunk a dalból?
- Igen. Andronikosz a szelíd, jó szándékú Manuel császár ellenlábasa, aki több puccsot hajtott végre ellene még a későbbi III. Béla Bizáncba érkezése előtt. De Manuel mindezek ellenére nem végezte ki, és nem büntette meg eléggé. Andronikosz a császár nagybátyja volt. Az ő harcuk, Andronikosz ármánykodása a törvényes hatalom ellen, végigvonul a darabon.
- Nagyon izgalmasak a duettek, nekem ezek közül a Hol van a érsek? című dal a kedvencem, amelyben egy gyönyörű basszus hang (Zajkás Boldizsár) szólal meg, ami különösen a másik, a furcsa „kiskakas” hang mellett ( Papp Csaba) egészen különleges. Úgy tűnik, hogy a dalok a megszokottnál többet mondanak el a karakterekről, és a férfiak közötti hatalmi játszmákról is nem mindennapi őszinteséggel vallanak.
- Lukács érsek egy nagyon erkölcsös, nagyon merev ember volt, és következetessége miatt nagyon tisztelték más országokban is. Mindig úgy gondoltam, hogy dörgedelmes bassz-bariton hangja kell, hogy legyen. Amikor az ellenkirály az említett jelenetben meg akarja alázni az érseket, akkor a főpaptól hallott gregoriánszerű dallammal figurázza ki.
Engem az érdekel, hogyan tudom a zenei motivumokba átülteni a szereplők érzéseit, szándékait és ezáltal a közönséget is intenzívebben belevonni a sztoriba.
Úgy akartam megírni a kompozíciót, hogy ha valaki egyáltalán nem is érti a szöveget, a zenén keresztül akkor is rá tudjon jönni a szándékokra, helyzetekre.
- A darab ősbemutatóján neves magyar énekesek lépnek fel, akiket többek közt a Madách Színházból vagy az Operett színházból ismerhet a közönség. Mi lesz a produkció jövője a továbbiakban?
- Még nem tudjuk, melyik színházat fogja érdekelni az előadás.
