Kultúra
Dübörög a Szalki-sziget + GALÉRIA

Mindent összevetve az igazán nagy különbség a korábbi évekhez viszonyítva az az, hogy némileg szűkült a kínálat: a Rockmaratonról eltűnt az Off-rock Tanya, el-elmaradoznak a zenén kívüli programok, amit a fesztiválozók egyébként hiányolnak is, hiszen azért a koncertekig is el kell tölteni valamivel a napot. Persze, az ember strandol is, ha már a Duna közepén van, de azért hiányoznak a délelőtti, kora délutáni tematikus beszélgetések, játékok, amelyek ugyancsak védjegyeivé váltak az elmúlt években a rendezvénynek.
Üdítő kivételt képez a Ric$Cast, azaz Szénégető Richárd élő podcastsorozata, amely minden délben várja a közönséget, hogy fesztiválkörülmények között folytassa le beszélgetéseit példának okáért arról, hogy a podcastok világban mi a relevanciája még a klasszikus zenei újságírásnak. Ezen kívül azonban meglehetősen sivár napközben az élet a Szalki-szigeten, ami hatalmas visszalépést jelent a korábbi évek hangulatához képest.

Mint minden többnapos fesztiválon, a Rockmaratonon sem kerülhető meg, hogy szó essék a tábori körülményekről. A szervezők eredetileg elkülönített táborhelyet alakítottak ki a bérletesek és a napijegyesek számára, azonban az élet felülírta a szervezői elképzeléseket –az együtt bulizó, de eltérő fajtájú jeggyel érkező vendégeket ugyanis nehéz volt szétválasztani, így aztán most mindenki ott veri fel a sátrát, ahol helyet talál.
Tavaly is észveszejtő hőség volt a fesztivál idején, akkor párakapukkal és ingyen osztogatott szódavízzel oldották meg a bulizók hűtését a szervezők. Idén a párakapuk elmaradtak, három locsoló próbálja betölteni a hőségriadó idején szinte megvalósíthatatlan feladatot, a közönség felfrissítését. A szódavíz sem jár már fesztiváljogon, ráadásul a palackozott félliteres ásványvíz is 700 forintba kerül. A szervezők viszont nem korlátozzák, hogy ki mennyi ásványvizet visz be a fesztivál területére.
A gasztroudvar alapvető fesztiválkajákat kínál: van sajtos-tejfölös lángos 2000 forintért, pizza, kürtőskalács, kézműves hamburger – azonban, ha a megfáradt bulizó valami egészséges(ebb)et, netán vitamindúsabbat kívánna, ezen igényét kénytelen a fesztivál kapuin kívül megpróbálni kielégíteni.
Az infrastruktúra egyébként rendben van, kukászsákok nyelik a szemetet, a mosdók is tiszták, karbantartottak (aki járt már mobil mosdóban, tudja, hogy ez mekkora szó!).
De essen szó a koncertekről is: a feltörekvő, netán kisebb rajongótáborral rendelkező együttesek már délután egykor birtokba veszik a színpadokat. Mivel a tavaly olyan jó árnyékot adó vitorlaponyvák sem kerültek idén elő, a közönség ezen a korai órán tényleg csak az eltökélt hívekből áll össze, ők viszont valóban lelkesek, így a kiscsoportos bulik igazán hangulatosak: a Nova prospect meg Phrenia például tanúsíthatja ezt.
A nagy nevek közül a kezdőnapon a Visions of Atlantis nyitotta a fellépők sorát: fantasztikus volt a hangulat, amelyet még fokozott is, hogy voltak baráti társaságok, akik hozott napernyők alatt tolták a megőrülést. Az első nap koronájaként a Powerwolf mutatta meg, milyen az, amikor a nagyok zenélnek.
Az erős kezdés jó magasra tette a megugrandó lécet a későbbi fellépők számára is, akik több-kevesebb sikerrel ezt meg is ugrották.
A hangerő rendben van, a technika jól szól, jó a kínálat – innen már nem nagyon lehet elrontani egy fesztivált, mondanánk, ha nem hiányozna mégis az, ami igazán egyedivé tette a Rockmaratont: az a bizonyos lélekmorzsa, amit az off-rock programok jelentettek… Mert ugyan fontos a jó dizájn – azonban még fontosabb lenne, hogy a jó dizájn funkcionális is legyen, ne csak öncélúan esztétikus.
A technikai fejlődés egyértelmű, már csak az kellene, hogy a látogatókra is figyeljenek egy kicsit a szervezők: nevezetesen a rendezvényhelyszínek közönségterének árnyékolásával. Meg úgy egyáltalán: az igények, a szükségletek felmérése után érdemes belevágni az újítgatásokba is, ezt is szem előtt kellene tartani, elvégre a fesztiválozó mégsem csak egy két lábon járó pénztárca, amelyet minél alaposabban ki kell facsarni.
Akárhogyan is, pénteken a Bullet for my Valentine lesz az est csillaga, de rajtuk kívül is lesznek fellépők – azt pedig végképp érdemes szem előtt tartani, hogy az igazán nagy bulik a zárónapon, azaz szombaton esedékesek a Rockmaratonon is.