A gyerekeket kell becsábítani a múzeumba

- Mit jelent az ön számára a Múzeumok Éjszakája nagykövetének lenni?

- Alapvetően jó buli, élvezetes program, mert fantasztikus kiállítóterek vannak Magyarországon, és rengeteg a látnivaló. Olyasmit is megnézhetünk most a múzeumokban, amit máskor nem.

- Ön szerint hogy lehet becsalogatni azokat a kiállításokra, akik még nem tudják, milyen jó dolog teremről teremre csodákat látni?

- Szerintem, gyerekkorban kell elkezdeni a gyerekeket becsábítását a múzeumokba.

- Melyik város lesz idén a kiemelt helyszín?

- Miskolc, ahol évezredes emlékek, természeti kincsek és különleges művészeti alkotások fogadják a Miskolcra látogatókat.

A Pannon-tenger Múzeumban például több százezer éves időutazásban lehet részük azoknak, akik végigsétálnak Földünk múltjába vezető őserdei ösvényeken. A Herman Ottó Múzeum Virágzó Népművészet című tárlatán pedig a Múzeumok Éjszakáján a látogatók kipróbálhatják a népi kismesterségeket és a néptáncot.

- A miskolci beharangozóban ön benyitott abba a régi épületbe is, amely a legrégebbi színházunk volt, és megemlítette, hogy ott Laborfalvy Róza is játszott. Gondolom, az ott zajló rendezvény a Jókai200 program része.

- Igen, flashmobbal készülnek a Miskolci Nemzeti Színház színészei: ezek az éjszakán találkozik majd egymással Sisi, Laborfalvi Róza és Jókai Mór.

-Nagykövetként ön ellátogatott a Gödöllői Királyi Kastélyba is.

- Igen, bepillanthattam Sisi, vagyis Erzsébet királyné megelevenedő hétköznapjaiba.

- A Néprajzi Múzeumos kisfilmben, de a többiben is látszott, hogy ön nagyon jól érzi magát ezeken a helyszíneken, őszintén érdeklik a kiállított tárgyak, és azok az emberek is, akik kézművesként vagy táncosként részt vesznek a Múzeumok Éjszakáján.

- Igen, nagyon érdekel, a kultúra, a művészet világa. A családommal és barátaimmal együtt szoktuk élvezni a múzeumok tárlatait, kiállításait.

- Ön hol lesz június 21-én este?

Ez jó kérdés. Biztos, hogy a Múzeumok éjszakájának valamelyik programján leszünk a családtagokból és barátokból álló csapatommal, de azt még nem tudom pontosan, hogy hol, mert egyeztetnünk kell a programot.

- Debrecen az a város, ahol ön érettségizett, oltotta önbe ezt a szenvedélyes érdeklődést a kultúra iránt?

- Részben. Tégláson nőttem fel, ott arra volt lehetőségem, hogy balettozzak és néptáncoljak. 12 éven át táncoltam. Debrecenben az Ady Endre Gimnáziumba jártam, és ott volt a városban a Csokonai Színház, ahova jártunk és persze a múzeumok is.

- Ebben az interjúban már többször előkerült a népi kultúra, a néptánc. Volt már arra lehetősége, hogy a színpadon népdalt énekeljen, néptáncot táncoljon?

- Nem kellett még például üveges táncot táncolnom…

- Én egy egyszerű csárdásra gondolok, vagy egy szép népdalra.

- Sajnos még nem kellett, pedig nagyon örülnék neki. Erről most az jutott eszembe, hogy amikor 12 órán át vajúdtam, majd megkaptam az epidurális érzéstelenítést, a megkönnyebbüléstől dalra fakadtam, és egy magyar népdalt énekeltem. Azt mondta a szülésznő, ő ilyet még nem hallott, hogy valaki a szülés közben énekeljen.

- És mit énekelt?

- A Gyere ki te gyöngyvirágot.

- Az RTL Klubon már éppen vetítik azt a kis magyar faluban játszódó hat részes sorozatot, amelyben ön is játszik.

- Igen, én alakítom benne a polgármester feleségét. Remélem, hogy szeretni fogják a nézők a sorozatot, nekem nagyon jó emlékeim vannak a forgatásról.

- Nekem az tetszik benne, hogy már nem olyan, mint amikor a pestiek lemennek vidékre, és kigúnyolják az ottaniakat, pedig semmit nem tudnak róluk, hanem az alkotók már beljebbről figyelik és ábrázolják a falu életét.

- Valóban. Nem a megszokott jellemkomikumokra épül a történet, hanem a helyzetkomikumokra.