Meglepő feltárás született a piramisokról

A mai Szudán területén található Tombos városa, melyet i. e. 1500-ban hódítottak meg az Egyiptomiak. A város lakossága alacsonyabb rangú hivatalnokokból, katonákból, tisztviselőkből, valamint mesteremberekből állt – csupa olyanokból, akik tudtak írni-olvasni.

Ezen a terülten nemrégiben öt vályogtégla piramis nyomaira bukkantak a régészek.

A terület legnagyobb piramis-komplexuma Sziamunhoz, a 21. dinasztia hatodik fáraójához tartozott, a helyszínen talált piramisokban pedig kerámiák üvegek, agyag felajánlási kúpok, valamint emberi maradványokat tártak fel a régészek. A megtalált emberi csontvázak, múmiák vizsgálata során döbbenetes felfedezésre jutottak: az egyiptomi piramisba rejtett egyének egy része nehéz fizikai munkát végzett.

Miért temettek munkásokat a piramisok alá?

Korábbi ismereteink szerint az egyiptomi piramisok kizárólag az elit végső nyughelye volt, elsősorban a fáraó sírja. Ezt az elképzelést borította fel az a tény, hogy a jellegzetes gúla alakú temetkezési helyek belseje alacsony státuszú emberek, munkások, szolgák számára is sírhelyül szolgált.

Azt korábban is tudni lehetett, hogy a nagy piramisokat építő munkásokat az épület alá temették, de az hogy szolgákat is, egészen új.

Minden, amit a piramisokról és az ókori Egyiptom kultúrájáról hittünk, hamis?

Feltételezések szerint azért temettek szolgákat, alacsony rangú, nehéz fizikai munkát végző egyéneket a piramisokba, hogy haláluk után a túlvilágon is uruk szolgálatában álljanak. Ezt a temetkezési szokást más kultúrák esetén is megfigyelték, például a vikingeknél, ahogy a kínai agyaghadsereg is hasonló funkciójú volt.

Ez a felfedezés merően új megvilágításba helyezi az ókori Egyiptom temetkezési kultúráját, vallását, számol be a Life.

Ennek alapján a piramisok nem feltétlen az elit privát sírboltjai voltak, sokkal inkább egy végső nyughely, egy mauzóleum, melyet családjuk és udvartartásuk számára rendeltek meg. Noha a piramisokat elsősorban Egyiptomhoz kapcsoljuk, az egykoron a Nílus partján lévő Kusita királyságban is több mint 80 piramis nyomaira bukkantak.

Az egyik legismertebb történelmi tévhit, melyre a hollywoodi filmek is ráerősítenek, az, hogy az egyiptomi piramisokat rabszolgák építették. Valójában hétköznapi polgárok voltak, akik így fizették be az adójukat. Az építkezések mellett kész városokat építettek fel, ivókkal, étkezdékkel, ahogy a piramisokba sem temettek volna rabszolgákat. Így a régészeti felfedezés egy fontos tévhitet cáfolt meg végérvényesen.

Az egyiptomi piramisok titkainak jó része továbbra is a régészet nagy talánya.